Nem akarnak több diplomát

Nyilvánosságra hozták a felvételi jelentkezések részletes adatait. Ebből kiderül, hogy az összességében több mint tízszázalékos létszámcsökkenés a levelező és a távoktatásos tagozatokat, illetve a másoddiplomás képzéseket érinti. A legnépszerűbb intézmény idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ám csak nagyon szoros versenyben tudta megelőzni a Pécsi Tudományegyetemet.

N appali alapképzésben kisebb, levelező tagozaton és távoktatásban radikális a visszaesés az idei felvételi jelentkezéseknél. Az előző évhez képest idén mintegy 12 százalékkal kevesebben, 132 ezren adtak be jelentkezési lapot felsőoktatási intézményekbe. Továbbra is a művészeti szakokra a legnehezebb bekerülni, ott csaknem ötszörös a túljelentkezés. Erős verseny lesz a sporttudományi, társadalomtudományi, orvostudományi, gazdaságtudományi és bölcsészettudományi területeken is, ahol egy helyre 2-3 jelentkező pályázik.
A legdrámaibb visszaesés a másoddiplomás képzéseket érinti: míg tavaly 13 800 diák jelentkezett ilyen képzésre, idén közel negyven százalékkal kevesebben, csupán 8600-an szállnak harcba egy újabb oklevél megszerzéséért. A levező tagozatokon is hasonló mértékű a csökkenés. 2005-ben még ötvenötezren jelentkeztek ilyen kurzusra, idén azonban az érdeklődők száma már a negyvenháromezret sem éri el. Átlagot meghaladó a visszaesés a távoktatásos képzésen is, az ilyen kurzusok iránt több mint húsz százalékkal csökkent az érdeklődés.
Az oktatási tárca szerint a csökkenés oka elsősorban az, hogy egyre kevesebben vannak azok, akik csak sokadik kísérletre kerülnek be a felsőoktatásba. A másoddiplomás képzések iránt megcsappant érdeklődést szerintük az magyarázza, hogy a jelentkezők várják az új típusú, rövidebb képzési idejű mesterképzéseket.
A Fidesz szerint sokkoló és elkeserítő az idei statisztika. Sió László, a párt oktatáspolitikai műhelyének vezetője kijelentette: a tavalyi érettségi-felvételi botrány, a tanulási költségek jelentős emelése, a felsőoktatás átalakítása miatti bizonytalanság mind oka a csökkenésnek. Hozzátette: a felsőoktatási törvény késlekedése, az alkotmánybírósági intők miatt késve kezdődött meg az új képzési szerkezet kialakítása, ezért elégtelennek bizonyult a jelentkezők tájékoztatása is. A most felvételizők nem tudhatják, mit ér majd a diplomájuk, ahogy azt sem, hogy az alapképzés után kell-e a további tanulmányokért fizetniük, valamint hol tanulhatnak majd.