Több mint százmillió forint adósságot halmozott fel a sárvári cég, amelynek telephelye ma nehezen megközelíthető, semmi nem árulkodik arról, hogy évekkel ezelőtt a hazai kristálygyártás egyik fellegvára működött itt. A történet úgy kezdődött, hogy 1973-ban, a Sárvár szomszédságában lévő Rábasömjénben egy 2005 méter mélységű furatból, 80 Celsius-fokos termálvíz tört elő. A magas sótartalmú vízből lepárlás útján nyerték a sót, amit hatékonyan alkalmaztak egyes mozgásszervi, nőgyógyászati, bőrgyógyászati, urológiai betegségek, valamint sportsérülések gyógyítására is.
1974-ben a termálvizet hivatalosan gyógyvízzé nyilvánították. A területre az Energiagazdálkodási Intézet és a Sárvári Állami Gazdaság kristálygyártó üzemet épített, amely 1986-ban kezdte meg a termelést. A később Sárvári Termálkristály Kft. néven működő cég fő tevékenységének a sós víz lepárlásával nyert gyógyhatású kristályok gyártása számított. A cég az évek során egyre gyengébb eredményeket tudott csak felmutatni, több mint százmillió forintos tartozást halmozott fel. Közben az alkalmazott technológia is elavult, a só pedig szétmarta a csöveket, gépeket. Egyértelművé vált, hogy fejlesztés nélkül nem lehetett gazdaságosan működtetni a rábasömjéni üzemet. A bajt csak tetőzte, hogy a társaság nem fizetett adót, így az adóhatóság 2003 tavaszán elárvereztette a készleteket, a termelés leállt. A vezetés befektetők bevonásában bízott, ám időközben ez is üres ígéretnek bizonyult. Mindezek egyenes következménye volt a két évvel ezelőtt elindult felszámolási eljárás.
A folyamat végén, a közelmúltban egy osztrák vállalkozás tulajdonába került a Sárvári Termálkristály Kft. A felszámolást végző biztostól, Kovács Pétertől megtudtuk, hogy pályázati úton értékesítették a területet. Az új tulajdonos az osztrák Christian Datler lett, aki Termál Kristály 2005. Kft. néven jegyeztette be az üzemet. Az osztrák házaspár megkapta a működéshez szükséges engedélyt a vízjogi hatóságtól is. Ennek ellenére egyelőre semmilyen jel nem mutat arra, hogy a közeljövőben ismét megindul a gyógyvízkincs hasznosítása. Az a hír járja ugyanis, hogy Datler, aki üzleti befektetésnek szánta a felvásárlást, most nagyon borsos összegért, körülbelül hússzoros áron árulja az üzemet.
Sárvár polgármestere sem túlzottan derűlátó az üggyel kapcsolatban. – Amennyiben az osztrák házaspár nem lesz eredményes, a város mérlegelni fogja, hogy a sárvári természeti kincs hasznosítását tőlük függetlenül oldja meg – foglalta össze Dénes Tibor a véleményét. A helyzet tehát láthatóan nem túl rózsás. Azzal, hogy Rábasömjénben szünetel a kristálygyártás, a sárvári fürdő is nehéz helyzetbe került, mivel a sót innen hozatták, és a felvásárolt kristálykészlet már fogytán van. A fürdővárosba érkező külföldi vendégek még a mai napig is keresik az elmúlt évtizedekben elhíresült termálkristályt. Azt, hogy mikor vásárolhatják meg újra a nevezetes terméket, ma még senki sem tudhatja.
Szijjártó Péter a Harcosok órájában
