Parkolópályán a Balkán

Nem tud egyelőre az Európai Unió teljes jogú tagságot felkínálni a nyugat-balkáni térségnek – derült ki tegnap Strasbourgban, az Európai Parlament ülésén. A témában Elmar Brok, a testület külügyi bizottságának elnöke készített jelentést, amelyben az érintett országok európai integritása mellett tette le voksát, fenntartva az uniós perspektívát számukra. Olyan átmeneti időszakot javasolt, amely révén a szomszédsági politikánál többet, a tagságnál kevesebbet jelentő státus valósulhatna meg. Mivel a Nyugat-Balkán államai sem egyenlő mértékben felkészültek, jövőbeli csatlakozásuk különböző időpontban történhet majd meg – tette hozzá jelentésében Elmar Brok. Az „invidualizálás” szükségességére hívta fel a figyelmet Olli Rehn bővítési biztos is.
A képviselők többsége ugyanakkor emlékezetett, a közös alkotmány elfogadása nélkül a nizzai szerződés értelmében az unió taglétszáma nem lehet több 27-nél. Ez azonban szemben áll azzal az ígérettel, miszerint a közösség tagja lehet mindazon ország, amelyik a szükséges feltételeknek eleget tesz. Éppen ezért tisztázni kell, hol is húzható meg az unió felvevőképessége – hangzott el többek felszólalásában.
Olli Rehn az EU-külügyminiszterek pénteki és szombati salzburgi informális találkozóján Románia és Bulgária kapcsán azt mondta, nagyon komoly erőfeszítésekre van szükség, de elviekben még mindig nem kizárt, hogy a két ország a szükséges határidőre teljesíthet minden olyan elvárást, ami a 2007-es taggá válásához szükséges.