Teljes a zűrzavar az euróátvétel körül

Veres János tovább bonyolította tegnap az euróbevezetésről szóló népszavazás amúgy is éles kritikákkal illetett ügyét: míg Gyurcsány Ferenc 2008-ban bocsátaná a kérdést népszavazásra, addig a pénzügyminiszter ennél előbb kérdezné meg az embereket, ráadásul nem is a 2010-es céldátumról, hanem az euróbevezetés feltételeiről. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az uniós valuta átvételéről már döntést hozott hazánk.

Egyre nagyobb homály fedi az euróbevezetésről szóló népszavazást, amelyről egymástól eltérően nyilatkozott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Veres János pénzügyminiszter és László Boglár, a kormányfő szóvivője. A múlt héten Gyurcsány Ferenc népszavazásról, míg szóvivője csupán szimpátiaszavazásról beszélt az ügyben, míg Veres János a Gazdasági Rádiónak azt mondta: a lakosság véleményét nem is a 2010-es céldátumról, hanem az euróbevezetés 2008-as feltételeiről kellene megkérdezni. A miniszterelnök és pénzügyminisztere között abban sincs egyetértés, hogy mikor rendeznék meg a referendumot. Gyurcsány és szóvivőjének múlt heti nyilatkozatai szerint erre 2008-ban kerülne sor, mivel a kormány addigra teljesítené az euróbevezetés kritériumait. Veres János ugyanakkor a népszavazás lehetséges időpontjaként tegnap 2007-et jelölte meg. A pénzügyminiszter szerint a kérdés az lehetne: Támogatja-e, hogy Magyarország 2008-ra teljesítse az euróövezeti csatlakozás feltételeit, és ezeket a kritériumokat tartósan is fenntartsa? Figyelemre méltó, hogy Veres a 2010. januári bevezetés mellett mostani nyilatkozatában egy júliusi csatlakozást is elképzelhetőnek tartott.
A referendumra vonatkozó bejelentés már a múlt héten megrökönyödést váltott ki a piaci elemzők körében, hiszen a kormány idén több alkalommal is megerősítette az euróbevezetés 2010-es céldátumát. Az ügyről nyilatkozó gazdaságkutatók irreálisnak értékelték a népszavazási kezdeményezést arra hivatkozva, hogy az uniós valuta átvételéről már akkor döntött Magyarország, amikor aláírta a csatlakozási megállapodást az Európai Unióval. Szakértők kérdésesnek nevezték azt is, hogy a kabinet milyen intézkedéseket tervezne egy esetleges elutasító válasz után, ebben az esetben ugyanis figyelmen kívül kellene hagyni a referendum végeredményét, vagy pedig módosítani kell az EU-val korábban aláírt megállapodást.
Csaba László, a Közép-európai Egyetem professzora arra figyelmeztetett, hogy az euróbevezetési céldátum körüli folyamatos vita és a népszavazási kezdeményezés tovább növeli a hazánkkal szemben fennálló bizonytalanságot. Aggodalmakat fogalmazott Lars Christensen, a kelet-közép-európai térség egyik legnagyobb befektetőháza, a Danske Bank elemzője is, aki szerint a magyar kormánynak a népszavazás helyett először arról kellene tájékoztatást adnia, hogyan képzeli el a magas államháztartási deficit mielőbbi csökkentését, s az „igen rossz állapotban lévő költségvetés” helyzetének javítását.

Mérsékelt bővülés. Az euróövezetben jövőre folytatódik a mérsékelt ütemű fellendülés, szakértők szerint az ideihez képest csaknem változatlan ütemben. A European Forecasting Networkben tömörült tíz gazdasági előrejelző intézet szerint 2007-ben kétszázalékos növekedés várható az idei 2,2 százalék után. – jelentette tegnapi közleményében a Magyar Távirati Iroda.