Teret vesztett az élelmiszer

Tavaly tovább romlott a hazai élelmiszeripar helyzete, miközben az élelmiszerexport öt százalékkal nőtt. Így értelemszerűen csökkent az értékesített honi élelmiszerek menynyisége is. Az ÉFOSZ szakemberei szerint az iparágba tartozó cégek 65 százaléka veszteséges, válságban van a hús-, a tej-, a baromfi-, a konzerv- és a hűtőipar.

Ismét romlott tavaly a hazai élelmiszeripar pozíciója, a termelési érték változatlan árakon egy százalékkal csökkent, amit az ipar az átlagos árszínvonal egyszázalékos emelésével kompenzált – ismertette tegnap Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) ügyvezető elnöke. A szakember tájékoztatójában kitért rá, hogy tavaly folytatódott a magyar élelmiszeripar belföldi piacvesztése, mintegy négy százalékkal esett vissza az előző évhez képest. A belföldi értékesítés, beleértve a feldolgozott termékeket is, változatlan áron számolva két százalékkal csökkent. Figyelembe véve azonban, hogy a teljes belföldi élelmiszer-kereskedelem forgalma változatlan áron számítva mintegy 2 százalékkal növekedett, mindez azt jelenti, hogy a magyar termékek hazai piaci részesedése 2005-ben az előző évhez képest tovább mérséklődött. Az élelmiszer-ipari export változatlan áron 4-4,5 százalékkal növekedett, ami az egyszázalékos árindex-növekedést figyelembe véve azt jelenti, hogy folyó áron számolva az export mintegy 5-5,5 százalékkal haladta meg tavaly az előző évi szintet. Ez a növekedés azonban Boródi Attila szerint nem egyenlítette ki a belföldi volumencsökkenést.
Az élelmiszeripar 2005-ös adózott eredménye az előző évi szinten maradt, és 24-25 milliárd forintra tehető, ami azonban alig haladja meg az átlagos egyszázalékos árbevétel-arányos nyereséget. Piros László, az ÉFOSZ főtitkára elmondta, a hazai élelmiszer-ipari cégek 65 százaléka veszteséges, válságban van a hús-, a tej-, a baromfi-, a konzerv- és a hűtőipar. – Az iparág tavaly éves szinten mintegy 200 milliárd forintos árveszteséget könyvelt el, hasonlóan az előző évihez, miközben az eladott élelmiszerek 85-86 százaléka származott magyar gyártóktól. Ez az arány 2004-ben még 91 százalék volt – ismertette Piros László, hozzátéve, hogy az élelmiszeripar árbevételének 20 százaléka, több mint 500 milliárd forint származott exportból.
A közgyűlésen részt vett Gráf József agrárminiszter is, aki támogatásáról biztosította az ágazatot, célként jelölve meg, hogy a nagy láncokban is minimum 70 százalékban hazai élelmiszert kell árulni. Emlékeztetett rá, hogy e láncok Magyarországon vannak, a hazai törvények vonatkoznak rájuk, és ha azok nem tetszenek nekik, mehetnek haza kereskedni.

Leállt a csabai baromfivágás. A Carnex csoport érdekeltségi körébe tartozó Békéscsabai Baromfifeldolgozó Kft. taggyűlése szerdán úgy döntött, hogy tekintettel a körülményekre leállítja a baromfivágást – tájékoztatott Zoltán Péter, a Carnex kommunikációs igazgatója. Tavaly ősszel 20 százalékkal csökkent az értékesített baromfi mennyisége, az árak pedig 15 százalékkal csökkentek, és meg is maradtak ezen az alacsonyabb szinten. A hazai baromfi-influenza megjelenése óta eltelt hetekben a fogyasztás ismét visszaesett, és további 15 százalékkal csökkent. Mindez mára olyan helyzetet teremtett – mondta Zoltán Péter –, amelynek fényében a tulajdonosok és a hitelező bankok úgy döntöttek, hogy az eddig keletkezett több száz millió forintos veszteséget nem finanszírozzák tovább. Zoltán hangsúlyozta, a gyár „marad”, a víziszárnyasvágást folytatják, és az üzemet sem szerelik le, és amenynyiben úgy alakulnak a körülmények akár a baromfivágást is újraindítják. A leállás 400 embert érint, akiknek egy részét elhelyezik. Zoltán Péter kiemelte, a tulajdonosok döntését nagyban befolyásolta a kormányzati döntések hiánya, hiszen több milliárd forint támogatást ígértek az ágazatnak, amely a mai napig nem érkezett meg.