Vidéken nagyobb az inflációs nyomás

Bár erre az esztendőre rekordalacsony inflációt jósol a Pénzügyminisztérium, a jelek szerint negatív meglepetésekre is fel kell készülnie a lakosságnak. Februárban például az élelmiszerárak nőttek a vártnál jobban, de további drágulást hozhat a forintgyengülés okozta folyamat is. Az inflációs nyomástól leginkább a vidéken élők tartanak.

Nagy csinnadratta közepette jelentette be tavaly nyáron Veres János pénzügyminiszter a rekordalacsony drágulás eljövetelét. „A jövő évre a jelenlegi információk szerint két százalékot el nem érő inflációval számolunk, ez alattival mindenképpen. Úgy is fogalmazhatnék, hogy optimális esetben ez akár a nulla százalékhoz közelebbi lehet, mint kettőhöz” – mondta Veres. A pénzügyi tárca vezetője az általános forgalmi adó legmagasabb kulcsának ötszázalékos, január elsejétől tervezett csökkentésével magyarázta a várható, „minden eddiginél alacsonyabb” 2006-os inflációt. A Pénzügyminisztérium (PM) irányítója úgy fogalmazott: az áfacsökkentés 1,7 százalékkal mérsékli majd a fogyasztói árak emelkedését az eredetileg kalkulált mértékhez képest. Ehhez képest februárban az élelmiszerárak vártnál nagyobb emelkedése miatt haladta meg az infláció a várt 2,3 százalékot, s lett a drágulás mértéke 2,5 százalékos – állítják a témával foglalkozó szakemberek, akik szerint az élelmiszerárak 1,1 százalékos havi emelkedése negatív meglepetés. Utóbbi kategóriába tartozik az is, hogy a felső áfakulcs csökkentésének további ármérséklő hatására már nem igazán lehet számítani.
A közgazdászszakma e vélekedését a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai is megerősítik. Felettébb kétséges az is: márciusban „esik-e”, azaz mérséklődhet-e a drágulás jelenlegi üteme, ugyanis az utóbbi napokban meggyengült forint hatását ez idáig nem lehetett felmérni. Lapunk szakértői arra is felhívták a figyelmet, hogy egyes idényáras élelmiszerek 12 havi ármutatója kiugróan magas. Például a burgonya ára egy esztendő alatt 55, míg a friss zöldségeké 65 százalékkal emelkedett. Amúgy az elemzők úgy tartják: az áfacsökkentésnek alig a fele jelent meg az árakban. Egyébként az esetleges gyengülő árfolyam miatt a 2006-ra várt infláció két százalék fölé kúszhat, s a jövő évben 3,6 százalékra emelkedhet.
Ide vonatkozó információ, hogy a felmérések szerint leginkább a vidéken élő kis jövedelműek fogyasztói kosarában meghatározó súlyú termékek és szolgáltatások ára emelkedik, vagyis ők vannak leginkább kitéve az inflációs nyomásnak. A vidéki nagyvárosokban élők tartanak leginkább az inflációs nyomástól, ugyanakkor a budapestiek – legalábbis a GfK Hungária Piackutató Intézet felmérései szerint – kifejezetten optimisták ezen a téren. Lapunk szakértői a témával kapcsolatosan kifejtették, hogy az inflációs folyamatokat erősen befolyásolja még a kiskereskedelmi láncok saját márkás termékeinek mind nagyobb térnyerése is.
A Napi Gazdaság című lap összeállítása szerint a GfK fogyasztói bizalmi index kutatássorozata arra mutat rá, hogy a kistelepüléseken élők a múlt év végén átlagosan 5,9 százalékos áremelkedést vártak a következő tizenkét hónapra. A vidéki lakosok esetében ez az érték magasabb, főleg a nagyvárosokban élők pesszimistábbak e téren. A vizsgálatok helytállónak mutatják azt a feltételezést, hogy a nagyjából egyharmaddal az országos vásárlóerő-átlag felett élő budapestiek alacsonyabb inflációs nyomásnak vannak kitéve, mint a vidékiek. A GfK decemberi felmérése szerint a Budapesten élők ötöde úgy nyilatkozott, hogy szerinte az árak 2006 decemberére csökkenni fognak. Ehhez képest a tízezer fő alatti településeken csak minden tizennegyedik ember vélekedett így. A társadalmi státus is meghatározza, hogy mekkora árszínvonal-növekedést érzékelnek a fogyasztók. Az alacsonyabb társadalmi státusban élőknek általában erősebb árdrágulásérzetük van. Ráadásul az elérhető áruválaszték is befolyásolja az inflációt.
Tőlünk nyugatra, vagyis az euróövezetben februárban átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak – közölték az EU statisztikai hivatalában. Egyébként az egész Európai Unióban átlagosan szintén 0,3 százalékos havi drágulást mértek. A kimutatások alapján tavaly 2,1 százalékos volt az átlagos infláció. A tizenkét havi infláció februárban Lengyelországban és Svédországban volt a legkisebb, az EU-szabvány szerint számolva 0,9, valamint 1,1 százalékos, és a leggyorsabb Lettországban és Észtországban, hét, illetve 4,5 százalékos. Öt tagállamban gyorsult, tízben pedig lassult az infláció a januárihoz képest.