Dublinból indult, és a világ egyik legismertebb zenész-énekese lett Bono, a U2 frontembere, de nem ült a babérjain azután sem. Jó célokat előmozdítandó bemerészkedett a világ gazdasági-politikai életét igazgató nagyságok útvesztőibe, és sikeresen jutott ki belőlük. Elérte például, hogy elengedjék az afrikai országok adósságainak jelentős részét. (A hetvenes években a nyugatiak hatalmas összegeket juttattak azoknak az afrikai országoknak, amelyek felsorakoztak a kommunizmus ellen. De hogy a rászorultak szinte semmit se lássanak abból a pénzből, arról diktátorok gondoskodtak.) Harcot indított azért, hogy ingyen kaphassák meg az AIDS elleni gyógyszereket mindazok, akiknek szükségük van rá. Új „new dealt” hirdetett a hátrányos helyzetű országokkal való kereskedelem előmozdítására és így tovább. Minden területen azt derítette ki először, ha egy-egy akcióba belefogott: „Ki Elvis”? Ki a főnök? Kiderítette, fölkereste, és megnyerte az ügynek. A vele szemben állókkal is beszélt, nem kizárólag a potenciális támogatókkal. Ez a megszállott és sugárzóan tehetséges ember megtanulta, hogy híresnek lenni „nevetséges, hülye dolog, mégis érték, aminek árfolyama van”, és azt használni lehet. A rászorultak érdekében, nem a saját szobrának építgetésére. Nagyot téved, aki erre csak legyint, és azt mondja, persze, nincs annál jobb reklám, ha valaki ezt el tudja hitetni.
Az Európa Kiadó gondozásában megjelent „beszélgetőkönyvből” egy rendkívül érzékeny, árnyaltan gondolkodó ember portréja rajzolódik ki. Olyan emberé, akit valóban érdekel, ami körülötte történik, és nem sémáknak megfelelően cselekszik. Aki lát, hall, és ha kell, szót emel ott, ahol sorsokról döntenek. Megvan az a képessége – a koncerttereken kívül is –, hogy sokakat megmozgasson.
Beszélgetőpartnere, a Párizsban élő Michka (ejtsd: Miska) Assayas, aki édesanyja révén félig magyar (a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban európai kulturális programokat szervező ifj. Károlyi György féltestvére), ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelyiknek alapélménye volt 1968. Huszonegy éves korában, még 1968 előtt, egyetlen vágya volt, amint könyve francia változatának előszavában írja: menekülni. Úgy gondolta, az igazi élet másutt van, nem az egyetemen, és nem az állami állásokban. Éjjel-nappal rockzenét hallgatott, elhelyezett néhány rocklemezkritikát a Monde de la Musique című lapban. Sőt egy blöffnek köszönhetően sikerült tíz napra kiküldetnie magát Londonba, hogy riportot írjon a „zenei új hullám új tendenciáiról”. Amikor először találkozott a U2 négy tagjával, még egyetlen hangnyi zenét sem hallott tőlük. A csoportról is csak annyit tudott, amennyit a New Musical Express kritikusa megírt róla. De ráérzett valamire, ami később érvényesnek bizonyult: ezek az új hullámos muzsikusok azért szereztek zenét, amiért később kirobbantak a hatvannyolcas zavargások. Így kiabálták ki magukból elégedetlenségüket.
Az első találkozásra még tájékozatlanul érkező Miska évek múlva lelkes U2-rajongó lett, noha a zenekritikával felhagyott. Igaz, később megírt egy rocklexikont (Dictionnaire du rock, Párizs, 2000), amely elég szép sikert aratott, de úgy gondolta, hogy ezzel be is fejezte zene közeli pályafutását. Két év múlva megjelent regényét (Exhibition) Deux Magots-díjjal jutalmazták, majd valahogy mégis előkerült sokáig szunnyadni hagyott terve: könyvet kellene írni Bonóról. Bono többszöri elutasítás után ráállt az interjúsorozatra. Assayas angol nyelven írta meg könyvét, majd maga fordította le franciára.
Miért vállalkozik egy világsztár arra, hogy egy alig ismert európaival folytatott hosszú beszélgetések során valóságos viviszekciót hajtson végre? Föltehetően azért, amint maga is mondja, hogy saját magával tisztázzon dolgokat, még olyan nagyon bensőséges érzéseket is, mint apjához, feleségéhez és négy gyermekéhez való viszonya. És talán azért, mert évtizedekkel ezelőtt, amikor őt még alig ismerték, egy irányított véletlennek köszönhetően találkozott Assayasszal, és valami megfogta benne. Érezte, hogy az a fiú éppúgy lázadozik maga módján a világ ellen, ahogy ő? Erről is megtudunk sok mindent ebből a lenyűgözően izgalmas könyvből, amely egy korszak krónikája is, nem csak sztáréletrajz.
(Michka Assayas: Bono Bonóról. Ford.: Megyeri Zsuzsa. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2006. Ára: 3400 forint)
Kapu Tiborra újabb fontos feladat vár, december 21-ig van lehetőség segíteni















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!