Tavaly 5,356 milliárd euró értékű külföldi közvetlen tőkebefektetés valósult meg Magyarországon, ami a valaha mért legmagasabb éves működőtőke-beáramlásnak felel meg – jelentette be a minap Kóka János gazdasági miniszter. A részletekről még annyit, hogy részvény és egyéb részesedés formájában 2005-ben összesen nettó 3440 millió euró, az előző évit és az elmúlt néhány év átlagát egyaránt több mint háromszorosan meghaladó értékű, friss külföldi működő tőke érkezett Magyarországra. Utóbbiból hozzávetőleg 1,8 milliárd eurót tett ki a Budapest Airport magánosításával összefüggő tőkebeáramlás – áll a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közleményében. Szakértőink szerint két szépséghibája is van a gazdasági tárcavezető „mosolyszámainak”. A gondot az okozza – érvelnek az elemzők –, hogy nem egyértelműek a tőkebeáramlás tendenciái. Természetesen első pillantásra kedvfakasztó is lehet az 5,1 milliárd euróra becsült közvetlen tőkebefektetési arány. Azért is, mert az állam finanszírozási igényének jelentős részét, vagyis a félretervezett államháztartás tátongó lyukainak egy részét be lehet tömni. Ugyanakkor csak feleekkora arányszám jön ki, ha figyelmen kívül hagyjuk az egyszeri tételként, fentebb már említett Budapest Airport privatizációjából származó bevételt. E nélkül már csak az utóbbi évek átlagának megfelelő volt a közvetlen tőkebefektetés, tehát az elmúlt év során még sikertörténetnek tűnő tőkevonzó képesség végül nem javult. S idetartozik az is, hogy ebben a kormányzati ciklusban megváltozott a működő tőke elszámolásának metodikája is. A lényeg, hogy 2004-től az újrabefektetett jövedelem is frissen érkezett működő tőkének minősül. Magyarán, ha egy hazánkban évek óta megtelepedett multinacionális cég bővíti az üzemcsarnokát, az az állami könyvekben tőkebeáramlásnak felel meg. Az újrabefektetett jövedelem beépítésével tehát lehetővé válik a vállalatok által megtermelt teljes jövedelem elszámolása a fizetési mérlegben és a kapcsolódó állományi statisztikákban.
Az eddig elszámolt fizetett osztalékhoz képest az újrabefektetett jövedelmek elszámolásával magasabb lesz mind a külföldi tulajdonosra jutó jövedelmek, mind a befektetett tőke állományának értéke.
A 2004-es kimutatás szerint a közép- és kelet-európai régióba 36 milliárd dollárnyi működő tőke érkezett, ami rekordösszegnek számít. Magyarországnak ugyanakkor nem sikerült kivennie részét ebből a növekedésből, mivel hazánkba csupán kétmilliárd dollár áramlott be, ezért a térségben Magyarország az egyetlen olyan állam, ahol csökkent a beáramlott működő tőke összege. S idetartozik az is, hogy az elmúlt években tanúi lehettünk látványos magyarországi gyárbezárásoknak és kivonulásoknak is. A többi között felhúzta a „nyúlcipőt” a Salamander, amely a szegedi, az ajkai, a szombathelyi, a beledi, az őriszentpéteri, a tiszakeszi, a hódmezővásárhelyi, a csetényi és a körmendi cipőgyár után a bonyhádi gyárán is bezárta kapuit, illetve elbocsátotta dolgozóit. Így tett az ajkai, olasz tulajdonban lévő Shoe Makers is, amely teljesen felszámolta és Romániába telepítette át a gyártóberendezéseit. Szentgotthárdon sem tudják már elkezdeni a munkát a német tulajdonú GFP Mezőgépgyár dolgozói, ugyanis a tulajdonos rég leszereltette a gépeket az üzemben. És még egy impozáns névsor: IBM, Kenwood, Irisbus-Ikarusbus, Videoton, Philips. A felsorolt nagyvállalatok végleges gyárbezárásokat vagy elbocsátásokat jelentettek be Székesfehérvárott. Szakértők elsősorban Magyarország versenyképességének romlásával magyarázzák, hogy a korábbi egyirányú tőkebeáramlást felváltotta a multik „jövés-menése”. A nemzetközi munkaügyi szervezet, az ILO és az osztrák IHS kutatóintézet felmérése szerint a magyarországi termelés költségeit elsősorban a reálbérek növekedése emeli.
origo.hu
Mutatjuk a fővárosi Fidesz legújabb javaslatait
