A veterán pilóta tragédiája

Lezuhant Cessna repülőgépével Georgiában és meghalt Scott Crossfield, az aviatika és az űrrepülés amerikai úttörője. A 84 éves veterán pilóta a világon elsőként érte el gépével a szuperszonikus sebességet, és nagy szerepe volt az űrsiklók elődjének tervezésében és tesztelésében is.

Hírösszefoglaló
2006. 04. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Légi szerencsétlenségben vesztette életét Scott Crossfield amerikai pilóta és repülőmérnök. Holttestét a georgiai Atlantától északnyugatra magasodó hegyekben csütörtökön találták meg, egy nappal azután, hogy a 84 éves Crossfield által vezetett, Alabamából Virginiába tartó egymotoros kisrepülő eltűnt a radarról. A katasztrófát a térségben tomboló vihar számlájára írják – adta hírül az AP.
Chuck Yeager, a légierő egykori pilótája, aki a sebességi rekordok hajszolásában hosszú időn át Crossfield riválisa volt, úgy gondolja: a veterán repülős kereste a veszélyt, mindig kihívta maga ellen a sorsot, és végül ez okozta vesztét. Legtöbb barátja azonban érthetetlennek tartja, hogy a kis Cessnában lelte halálát az az ember, akit tervezőként, illetve pilótaként is a repülés és az űrrepülés úttörőjének tartanak. Az ötvenes években nemcsak részt vett az űrsiklók elődjének, a North American X–15 rakétameghajtású repülőgépnek a tervezésében, hanem elsőként próbálhatta ki a járművet 1959. január 8-án. Mivel az X–15 nyolcvan kilométeres magasságba emelkedett, és így elérte a világűr szélét, Crossfieldet az első amerikai űrhajósnak tekintik. Úgy emlékeznek rá, mint aki fénykorában egymás után vállalta a legveszélyesebb feladatokat is, és mindig egy darabban hozta le a rábízott gépet.
Crossfield az ötvenes években a NASA elődje, a NACA civil alkalmazottjaként tevékenykedett. Mivel a második világháborúban pilótaként szolgált a haditengerészetnél, bekapcsolódhatott a hangsebesség elérését célzó repülési kísérletekbe. A világ 1953. november 20-án ismerte meg a nevét, amikor – csaknem huszonkét kilométeres magasságban – a Douglas Skyrocket típusú kísérleti repülővel elérte a szuperszonikus sebesség kétszeresét. Később számos, az űrrepülést szolgáló szerkezet tesztelésében vett részt, és mérnökként bekapcsolódott az Apollo-programba is.
Michael Griffin, a NASA igazgatója úgy véli, kísérleti repüléseivel Crossfield nagyobb kockázatot vállalt, mint az első űrutazók, akiknek űrhajóját a Földről irányították, és mert a levegőben saját tervező- munkájának eredményét is tesztelte, több tapasztalattal járulhatott hozzá a fejlődéshez, mint a konstrukcióban járatlan pilóták. A nyolcvanas éveiben járó Crossfield már nem kapott úttörő feladatokat, de rendszeresen vezette apró repülőjét, amiben a végzet elérte.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.