Befektetésialap-láz

A befektetési alapok az utóbbi évtizedekben világszerte hatalmas fejlődésen mentek keresztül: minden fejlett országban népszerű és széles körben alkalmazott pénzügyi termékké váltak. Hazánkban a lakossági megtakarításokon belül tízszázalékos arányt mondhatnak magukénak. A befektetési alapok összvagyona már meghaladja a 2020 milliárd forintot.

Olyan szabályozott, a befektetők pénzének összegyűjtésére és befektetésére alkalmas portfóliók a befektetési alapok, amelyek létezhetnek önálló jogi személyként (mint társaságok), vagy önálló jogi személyiség nélküli intézményként. Hazánkban is törvény szabályozza az alapok alapítását, működését, kapcsolatát a tőkepiacokkal, ami rendelkezik a befektetők védelmét érintő kérdésekben is. Habár történetük Magyarországon még csak alig több mint egy évtizedre terjed ki, fejlődésük hazánkban is látványos volt, mára a lakossági megtakarításokon belül tízszázalékos arányt mondhatnak magukénak. A befektetési alapok összvagyonáról csak februári adat van, amely szerint az már elérte 2020 milliárd forintot – tette közzé a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz).
Sikerüket egyértelműen azoknak az előnyöknek köszönhetik, amelyekkel az alapok rendelkeznek az egyéb befektetési lehetőségekkel összehasonlítva. Röviden néhány szó azokról a tényezőkről, amelyek ezeket az előnyöket biztosítják: méretgazdaságosak és költséghatékonyak, továbbá megoszlanak a kockázatok is. A nyílt végű befektetési alapok egyik behozhatatlan előnye minden más megtakarítási formával szemben az egyedülálló likviditás, azaz a befektetők minimális költséggel, rugalmasan tudják változtatni a befektetésük nagyságát. A befektetési alapokra, alapkezelőkre – mint említettük – törvényi szabályozás vonatkozik, amit tovább erősít, hogy mind az alapok, mind az alapkezelők működése az egyéb pénzügyi intézményekkel összehasonlítva sokkal áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb. A befektetések biztonságát az alapok esetében szigorúan szabályozott intézményrendszer garantálja.
A befektetési alapoknak különböző szempontok szerint több fajtája is létezik: tőkeszerkezet alapján: nyílt (open-end) és zárt végű (closed-end); befektetési portfólió alapján: értékpapír-, ingatlan-, pénzpiaci, határidős, fedezeti (hedge fund), illetve kockázatitőke-befektetési alap; befektetési politika alapján: növekedési, jövedelmi és kiegyensúlyozott (balanced) alap, illetve nem aktívan kezelt indexalap, amely valamilyen index követését végzi; a kötvényeknél teljes megtérülésre (total return), kamatbevételre vagy felértékelődésre fókuszáló alapokat különböztetünk meg. Beszélünk még nemzetközi, globális, fejlődő piaci, regionális és ágazati alapokról.