Bukarest a célegyenesben?

Brüsszelben és Bukarestben immár egyre többen vélekednek úgy, hogy Románia 2007. január elsejei uniós csatlakozása nem kérdéses. Erre utalnak elsősorban az Európai Bizottság júniusra várható, az integráció ügyében a végső szót kimondó országjelentésével kapcsolatos jelzések, amelyek azt valószínűsítik, hogy Romániának nem kell tartania az egyéves csúszást feltételező védzáradék életbe léptetésétől. Addig is azonban Bukarestnek további határozott lépéseket kell tennie például az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformja, valamint az uniós források lehívása és rendeltetésszerű elköltése terén, amelyek miatt korábban úgynevezett sárga lapot kapott Brüsszeltől.
A tegnap a román fővárosban tárgyaló néppárti EP-képviselők például főként arról faggatták a helyi illetékeseket, hogy milyen mértékben képes a belső konfliktusok marcangolta kormánykoalíció elfogadtatni a parlamentben a csatlakozáshoz elengedhetetlen jogszabályokat. Eközben jelentős szempont, hogy milyen mértékben kap hangot az országjelentésben a romániai kisebbségek helyzete. Több erdélyi magyar civil szervezet például arra biztatja a romániai magyarokat, hogy levélben, e-mailben jelezzék Olli Rehn bővítési biztosnak: nem igaz, miszerint az erdélyi magyarság helyzete összességében kielégítő lenne. A felhívás aláírói többek között a kisebbségi törvény elfogadását, a magyar nyelvű felsőoktatás bővítését, a székelyföldi autonómia megadását, az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatását tartják a közösség legégetőbb gondjának.