Bukott aktív tolerancia

A nyugat-európai mozlim közösségek növekvő száma és az illegális bevándorlók tömege állandó problémát jelent egyes országokban. A legújabb lehetséges megoldás a Hollandiában bevezetett állampolgársági integrációs teszt, amely a befogadó ország nyelvének, történelmének, kultúrájának ismerete mellett a bevándorló lojalitását követeli az ország uralkodó értékeihez.

Hollandiában fenntarthatatlannak látszik a 70-es évek óta egyre többet támadott aktív tolerancia politikája. Március 1-je óta egy állampolgársági integrációs teszten kell átmennie annak, aki bevándorlóként szeretné átlépni a határt. A világ 138 holland követségén kitölthető, száz kérdésből álló teszt nyelvi, kulturális és társadalmi konvenciók ismeretéről kérdez. A 350 eurós űrlap mellé egy oktató-DVD is társul, amelyen egy meleg pár és egy félmeztelen nő látható. Rita Verdonk bevándorlási miniszter szerint a film olyan hűen próbálja bemutatni a holland liberális életformát, amennyire csak lehet, aki pedig el tudja fogadni ezeket az értékeket, azt szívesen látják az országban. Ez a szempont azért vált fontossá, mert egy két évvel ezelőtti felmérés szerint a holland társadalom nagy része tart az országban élő muzulmánoktól, ráadásul az iszlám vallás sokak szerint nem egyeztethető össze a holland alkotmánnyal és az emberi jogokkal. Az iszlám bírálata Pim Fortuyn bevándorlásellenes politikus 2002-es meggyilkolása után erősödött fel. Fortuyn maga is elmaradottnak és a holland társadalomba beilleszthetetlennek tartotta ezt a vallási irányzatot. A teszt kitöltése nem mindenkinek kötelező: kivételt képeznek az EU állampolgárai, az amerikai, a kanadai, az új-zélandi, a japán és a svájci állampolgárok, valamint a más országokban minimum 54 ezer dollár igazolt jövedelemmel rendelkező bevándorlók.
Németország is állampolgársági teszttel nehezítené a kérelmezők letelepedését. A tartományi belügyminiszterek egybehangzóan állítják, a bevándorlóknak a vizsgáztatáson kívül hitet kell tenniük a német alkotmány mellett. Két német államban a kritikusok által egyszerűen csak „mozlimtesztnek” titulált beszélgetést vezették be, amely az illető terrorizmushoz, valláshoz és poligámiához fűződő viszonyára kérdez rá. Nagy-Britanniában – az ausztrál és a kanadai módszerhez hasonlóan – a kérelmezők egyéni képzettségén alapuló pontrendszer segítségével szabályoznák a bevándorlást. A 2007 közepére tervezett rendszer a gazdaság aktuális érdekeihez igazodva a magasan képzett, keresett szakmát űző bevándorlóknak kedvezne. Az EU és még néhány ország polgárait ez a megszorítás sem érintené. Franciaország, a menedékjogot kérők első számú célpontja sajátos módszerekkel próbálkozik. Nicolas Sarkozy belügyminiszter a gazdasági követelményekhez igazítaná a bevándorlást, és elsődlegesen a munkavállalás céljából érkezőket támogatná. Törvénytervezete, amely lehetővé tenné a munkaadóknak, hogy tartózkodási engedélyük visszavonásával bármikor hazaküldhessék külföldi dolgozóikat, április elején többezres tiltakozást váltott ki. Körülbelül 1500, illegálisan az országban tartózkodó család távozását fejenként kétezer eurós csekkel kívánják elérni; az összeg egy afrikai családnak jelentős segítség lehet hazájában az újrakezdéshez.