Csütörtökön ítélet a maffiaperben

Elsőfokú ítéletet hirdet a Bács-Kiskun Megyei Bíróság csütörtökön a kecskeméti maffiaperben. Ha a testület az ügyészség indítványa szerint bűnszervezetben elkövetett cselekmények miatt állapítja meg a vádlottak felelősségét, akkor a törvény alapján kiszabható büntetés felével növelheti a szabadságvesztés mértékét.

2006. 04. 09. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Véget ér csütörtökön a kecskeméti maffiaper a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon: a büntetőtanács elsőfokú ítéletet hirdet R. László és tíz társa ügyében. Az ügyész vádbeszédében arra kérte a bíróságot, hogy az öt fővádlott bűnösségét bűnszervezetben, társtettesként elkövetett emberölés előkészületében, lőfegyverrel visszaélésben és folytatólagosan elkövetett fegyvercsempészetben mondja ki. A törvény szerint ha egy bűncselekményt a terhelt bűnszervezetben követ el, akkor a kiszabható büntetés felével emelhető a szabadságvesztés mértéke, és a vádlott kizárható a feltételes szabadulás lehetőségéből.
Az ügyész vádbeszédében fenntartotta, hogy az R. László és tíz társa alkotta bűnszervezet központja a fővárosi Zsiráf étterem, illetve a csopaki Garda Hotel volt. Innen szervezték két éve nyáron ellenlábasuk, T. Tibor megölését, ami végül meghiúsult. Előtte fegyvereket csempésztek be Szerbiából. Szabó Ferenc megyei főügyészhelyettes javarészt a bűnszervezet meglétét próbálta igazolni, mivel ez bizonyítható a legnehezebben. Ezt azzal magyarázta, hogy a legálisan működő társaságnál iratokat, szerződéseket, dokumentumokat lehet lefoglalni, viszont a vádlottak által cégnek nevezett szervezetben az embereket a pénz, a félelem, a fegyelem, illetve a hallgatás törvénye tartotta össze. Az ügyész szerint a vádlottak munkamegosztását nem lehet pontosan körülírni, az viszont tény, hogy minden esetben R. László mondta ki a végső szót.
Az elsőrendű vádlott védője R. László felmentését kérte. Az ügyvéd szerint pletykák alapján indult az ügyfele elleni büntetőeljárás. Maga a történet oly mértékben hihetetlen, hogy a bíróság felmentő rendelkezésen kívül mást nem hozhat – vélte Jován László. Azt állította, hogy R. László semmilyen fegyvercsempészési ügyről nem tudott, és kétséget kizáró bizonyítékot a vád képviselője sem tudott felmutatni. Az ügyvéd leszögezte: a Szerbiából becsempészett fegyvereket a tanúk állításával szemben nem védence rendelte meg.
A másodrendű vádlott védője, Kamarás Péter bizonyíték hiányában kérte M. Péter felmentését. Gyuris Ágnes, a harmadrendű vádlott, Cs. Zsigmond védője bűncselekmény hiányában kért felmentést. Szerinte a Magyarországról tavaly megszökött szerb koronatanúval, Szlobodan Sztojanovicscsal a nyomozó hatóság jogellenesen kötött vádalkut. Az együttműködő gyanúsított ellen ugyanis már két éve több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt folyik eljárás, így a tőle szerzett vallomás bizonyítékként nem használható fel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.