Az önálló informatikai tárca egyik fő feladatának a háztartások internetellátottságának növelését tekintette – nyilatkozta Kovács Kálmán miniszter az egyik szakportálnak. A politikus az elmúlt négyéves működését értékelve azt mondta, „az a gondolat, hogy legyen egy önálló minisztérium, ami csak ezzel foglalkozik és elindítja a folyamatokat, beváltotta a hozzá fűzött reményeket: néhány napon belül egymillió internet-előfizető lesz, tehát tényleg jó ötlet volt”.
A miniszter derűlátó értékelésének ellentmondanak a tények. Az Információs Társadalom- és Trendkutató Központ minap napvilágot látott jelentésében az áll, hogy az internetpenetráció tekintetében nem változtak meg az előző évek kedvezőtlen tendenciái: Magyarországon körülbelül hárommillió fő tekinthető internethasználónak, míg az internet-hozzáféréssel rendelkező háztartások számát abszolút értékben 600 és 690 ezer közé becsülték a felmérések. Hazánk így nem volt képes mérsékelni lemaradását az EU-tagállamok átlagához képest. Igaz, a széles sáv részesedése az összes otthoni hozzáférésen belül 2005-ben 67 százalékosra bővült, ugyanakkor az új számítógép- és internetfelhasználók száma alig változott. Vagyis a korábban betárcsázós hozzáféréssel rendelkezők egy része váltott széles sávra. Az internetezők táborának bővítéséért persze leginkább a szolgáltatók tehetnének, méghozzá úgy, hogy csökkentik a szolgáltatás díjait. Erre azonban nemigen hajlanak, illetve rendkívül óvatosan és számos kikötéssel körülbástyázva adnak kedvezményeket.
Egy ADSL-kapcsolathoz a vonalas telefonvonalon kívül szükséges a modem, ennek beüzemelése, az egyszeri belépési díj és a folyamatosan fizetett havi díj. Emellett az ügyfél olcsóbb havi díjat fizethet, ha vállalja, hogy egy vagy két évig igénybe veszi a szolgáltatást. Az akciókban a szolgáltatók általában hajlandók lemondani az egyszeri belépési díjról, a modem áráról, sőt még az első néhány havi díjról is. Ezzel szemben elvárják, hogy a megrendelő interneten jelentkezzen, maga helyezze üzembe a modemet, és/vagy fizesse ki előre az egyéves használati díjat.
A termék alapesetben időben korlátlan, vagyis napi huszon-négy órás, heti hétnapos internet-hozzáférést tartalmaz aszimmetrikus átviteli képességekkel. A letöltési sebesség 512, a feltöltési 96 kbit/s. Egyes szolgáltatók a letöltési mennyiség tekintetében szabnak felső határt, mások pedig csak bizonyos forgalmat adnak a havi díjért, és a többletet kiszámlázzák.
Új kezdeményezés a perc alapú ADSL, amikor az időbeli korlátlanság, átalánydíj megszüntetéséért cserébe kap a vevő kedvezőbb árat. Ezek a csomagok elsősorban azoknak kedveznek, akik kevés időt töltenek a számítógép előtt. Szintén új az egy meghatározott időtartamot tartalmazó csomag, amely az e feletti forgalom esetén kér percdíjat. Mindebből látható, hogy bár a vásárló valóban sokféle típusú ajánlat közül választhat, ám olcsón nemcsak a szolgáltatást, de még a kedvezményeket sem adják. Az ingyenességet ígérő reklámok mögé nézve látható, hogy csak időlegesen vagy a szolgáltatás egy-egy elemére kínálnak kedvezményt.
A jelek szerint, az árak tekintetében sincs jelentős áttörés a piacon. Az időben és letöltésben valóban korlátlan, vagy legalábbis átlagos használat során nem zavaróan korlátozott ADSL, alapsávszélességgel, egy mailboxszal hat-hétezer forintba kerül havonta. Ennyi pénzért találni hűségnyilatkozat nélküli ajánlatot is. Ami ennél olcsóbb, ott valami korlátozott: vagy „szereld magad” a konstrukció, vagy egy öszszegben előre kérik az éves előfizetési díjat, vagy nem korlátlan a használat.
Amennyiben ugyanis a jelenlegi ajánlatokat összevetjük például a tavaly nyár végi akciókkal, azt látjuk, hogy a komolyabb korlátozások nélküli ADSL-havidíjak mintegy ezer forinttal mérséklődtek. A lélektaninak nevezett ötezer forintos határ alá mérséklődő árat akkor is és most is csak a különféle szolgáltatói kívánalmaknak megfelelő, kompromiszszumra kész megrendelő talál.
origo.hu
Vidnyánszky Attila nyílt levele Dúró Dórának
