Káoszra, az alapellátások veszélybe kerülésére hivatkozva szánták rá magukat a munka beszüntetésére a szlovákiai orvosok és ápolók, akik szerint a tíz éve működő több-biztosítós rendszer sem oldotta meg a problémákat. A másik sokat emlegetett gond az, hogy a szlovák egészségügy finanszírozásához az állam igencsak visszafogottan járul hozzá. Ivan Miklos pénzügyminiszter már a sztrájkkal való fenyegetőzés idején, márciusban ígéretet tett az állami szerepvállalás fokozására, így jövőre a GDP 0,25 százalékának megfelelő 1,4 milliárd koronával emelné meg az idei befizetést.
Rudolf Zajac egészségügyi miniszter úgy véli, az állami kórházak átalakítására vonatkozó reformot még a júniusi választások előtt be kellett volna fejezni. Az erre vonatkozó törvény szerint a közkórházakat nyereséggel dolgozó kereskedelmi társaságokká kellene alakítani, amelyek osztályok bezárásával és az alkalmazottak egy részének elbocsátásával próbálnának megoldást keresni a jelenlegi eladósodásra. A jogszabály értelmében a részvénytársaságokban a részvények több mint fele az állam kezében maradna. Az orvosok és ápolók ugyanakkor nem látnak garanciát ez utóbbi helyzet hosszú távú fenntartására, hisz a törvény kis módosításával máris sor kerülhetne a kórházak privatizációjára, ez pedig sokak számára az alapellátáshoz való hozzáférést tenné lehetetlenné. Egy korábbi kormányhatározat a júniusi parlamenti választásokig mindenféle privatizációs ügyletet befagyaszt Szlovákiában.
Brüsszel háborús tervei megbuktak: magyar diplomáciai siker a csúcson – napi összefoglaló














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!