Számítógépre vitte az Alpok gleccsereinek adatait, kiterjedésük, változásuk mértékét a WGMS nemzetközi gleccsermegfigyelő szolgálat zürichi központjának kutatócsoportja. A szakemberek a történelmi feljegyzések, hoszszú távú hőmérséklet- és csapadék-előrejelzések és a komputeres modellezés felhasználásával arra a következtetésre jutottak, hogy ha minden változatlan marad, akkor az évszázad végére a hegyvonulat gleccsereinek hetvenöt százaléka elolvadhat.
A hatalmas jégfolyamok létfontosságúak a hegyvidéken élőknek: ivóvizet szolgáltatnak, vonzzák a sokak megélhetését jelentő turistákat, öntözővizet adnak, alsóbb részük olvadékából vízenergiát nyernek. Már most egyértelmű bizonyítékai vannak a gleccserek erőteljes visszahúzódásának – vélik a kutatók.
A WGMS a napokban Bécsben, az Európai Földtudományi Szövetség (EGU) éves találkozóján bemutatott adatai szerint az 1850-es években az Alpok csaknem 4474 négyzetkilométeres része volt eljegesedett. Ez a szám az 1970-es évekre 2903 négyzetkilométerre csökkent, míg 2000-ben már csak 2272 volt. Tehát 1850 és az 1970-es évek között minden évtizedben a gleccserek 2,9 százaléka tűnt el a hegyvonulatokról – vonta le a következtetést Michael Zemp, a WGMS munkatársa a BBC-nek nyilatkozva.
Elmondta: fenti mutató a hetvenes évek és 2000 között már 8,2 százalék volt dekádonként, miközben ennek a csökkenésnek a legnagyobb része 1985 óta zajlott le. A változásokhoz a térség hőmérsékletének emelkedése járult hozzá leginkább. Mindez nehéz helyzetbe hozhatja az Alpokban vagy a hegy környékén, a vízgyűjtő folyók mentén élőket. A gleccserek télen megfogják a csapadékot, és csak lassan engedik le magukból a nyári hónapokban, hiányukban nemcsak az ivóvízkészletek veszélyeztetettebbek, de hatalmas tavaszi áradások is várhatók.
Illegális migráció: Sötét összefüggések rajzolódnak ki a legújabb adatokból















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!