Gyurcsánytól kérdik: Hol vannak a gátak?

A vízügyi ágazat átszervezése és a forráshiány biztonságot veszélyeztető tényezővé vált egy árvízi katasztrófahelyzetben, 2004-ben nem jutott elég pénz gátak építésére, megerősítésére, karbantartására, de még a megelőzéshez szükséges kutatásokra sem – derül ki az Állami Számvevőszék tavalyi jelentéséből. Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára nem ért egyet a jelentés megállapításaival, de azt elismerte, hogy sokkal több helyen kellett volna gátakat építeni a Duna és a Tisza mentén.

2006. 04. 05. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csak az első és másodfokú készültségi szinteken képesek maradéktalanul ellátni az árvízvédelmi feladatokat az erre alkalmazott műszaki irányítók és védelmi osztagok hazánkban, mert a vízügyi ágazat szervezeti módosításai miatt drasztikus létszámleépítés történt – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egy tavalyi jelentésében. A dokumentumban nagy gondként említik azt is, hogy a vízkárelhárításért közvetlenül felelős vízügyi igazgatóságok hatósági feladatait a kormány megszüntette, és azokat a vízügyi felügyelőségekhez rendelte, mert ez korlátozza egy azonnali beavatkozás lehetőségét árvíz esetén.
A forráshiány a jelentés szerint az elmúlt években a karbantartási munkákat érintette legjobban, 2004-ben például a vízkár-elhárítási művek fenntartási kerete félmilliárd forintra csökkent, holott a felügyeleti szerv által megállapított normatíva alapján legalább 3,5 milliárd forintra lett volna szükség. A védekezésben dolgozók létszáma ugyanakkor tíz év alatt 16 ezer fővel csökkent. Forráshiány miatt az ÁSZ szerint csorbát szenvedett a megelőzés is, az éves felülvizsgálatok alkalmával ezt csak szegényes eszközökkel vagy egyszerű szemrevételezéssel végezték. Emiatt rejtve maradtak az árvízvédelmi műtárgyak olyan jellegű állagromlásai, amelyek egy komolyabb vízszintemelkedés alkalmával gátszakadást idézhetnek elő.
A vízügyi ágazatban folyamatosan csökkentek a kutatásra szánt költségek is, így nem készülhettek elemzések az árvízszint emelkedésének okairól vagy a gátak biztonságát veszélyeztető buzgárképződés folyamatáról – írja az ÁSZ.
Pásztó Péter a január elsejével megszüntetett Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság egykori munkatársa, címzetes egyetemi docens szerint minden vízügyi szakember tudta, hogy a leépítés egyszer súlyos gondokhoz vezethet az árvízvédelemben. Néhány kiváló szakember le is mondott a posztjáról, mert úgy gondolta, hogy ilyen feltételekkel nem lehet teljesíteni a szükséges vízügyi feladatokat. A vízügyi szervezet az elmúlt években lépésről lépésre szorult vissza, a kormány pedig nem teljesítette, amit megígért, nem építettek megfelelő mennyiségű gátat, nem valósították meg az eltervezett víztározókat – mutatott rá a szakember.
Nem értünk egyet az ÁSZ szakembereinek megállapításaival, és az élet is minket igazolt, hiszen a jelenlegi árvíznél tökéletesen helytállt a vízügyi szolgálat – szögezte le Gombos András. A KVM politikai államtitkára szerint jól működik az új szervezeti rendszer, amelyben különválasztották a hatósági munkát az operatív tevékenységek irányításától. Az államtitkár szerint a szaktárca a szűkös források ellenére elvégezte a megelőzéshez szükséges helyszíni bejárásokat és felméréseket is, és az sem felel meg a valóságnak, hogy nem volt pénz a megelőzést segítő kutatásokra 2004-ben. Gombos ugyanakkor elismerte, hogy sokkal több helyen kellett volna karbantartást és gátépítést végezni, de állítása szerint a pénzhiány nem gátolta a megfelelő védekezést, és a vízügyi szolgálat harmadfokú készültségben is tökéletesen megállta a helyét a több ezer közmunkás segítségével.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.