Hitelből nő a hazai gazdaság

Elsősorban hitelből növekedett a magyar gazdaság az utóbbi években – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank adataiból, amelyek szerint a bruttó hazai össztermék növekedését meghaladta az államadósság-állomány gyarapodása. A Reuters legfrissebb értékelése szerint megrendülhet a forint, s Magyarország adósbesorolása még kedvezőtlenebb lehet, ha nem történik meg a költségvetés rendbetétele.

Takarékossági intézkedések híján Magyarország költségvetési hiánya idén a GDP 8 százalékára emelkedhet, a forint megrendülhet, az adósbesorolás pedig még kedvezőtlenebbé válhat – állapítja meg a Reuters legújabb jelentése a magyar gazdaságról. A lehetséges intézkedések között az eddigi 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emelését valószínűsíti a hírügynökség. A lépés a GDP fél százalékának megfelelő mértékben növelné ugyan a bevételeket, súlyosan érintené azonban az alacsony jövedelmű családokat, mivel a legtöbb élelmiszer és a gáz áfakulcsa 15 százalékos. A cigaretta, a benzin, az ital adójának emelése ugyancsak emelhetné a büdzsé bevételeit, s a bruttó hazai össztermék fél százalékának megfelelő összeggel növelné a bevételi oldalt a személyi jövedelemadó-kedvezmények eltörlése, valamint a minimálbér újbóli megadóztatása is. A Reuters összeállítása ezenkívül említést tesz a kamat- és osztalékadó bevezetéséről. Bevételnövekedésre lehet számítani a hírügynökség szerint a társadalombiztosítási járulékot fizetők körének kiterjesztésétől, a járulékfizetési hányad fokozatos mérséklésétől s az egyéni számlák nyitásától. Szintén gyarapítaná a büdzsé bevételeit a beruházási és egyéb adókedvezményeket élvező vállalati kör szűkítése. A kiadási oldalt illetően az állami kötelezettségek csökkenthetők lennének az államigazgatás működési költségeinek lefaragásával.
*
A Reuters számításai azt mutatják, hogy a hatékonyság növelésével, a minisztériumok számának csökkentésével, tevékenységek összevonásával a GDP 0,5-0,6 százalékának megfelelő összeget lehetne megtakarítani. Lehetségesnek tartja a hírügynökség a közszférában dolgozók bérének befagyasztását, illetve béremelésük mértékének korlátozását, amely a GDP 0,6 százalékának megfelelő megtakarítást eredményezhet.
A szükséges megtakarítás mértékét befolyásolja a gazdasági növekedés üteme is. Az Európai Unió statisztikai hivatalának múlt héten közzétett adatai szerint hazánk az új uniós közép- és kelet-európai országok között az utolsó előtti helyet foglalja el a bővülés gyorsaságát illetően, miután a tavalyi utolsó negyedévben mindössze Lengyelországot tudtuk megelőzni a GDP-növekedésben. Az uniós adatsor értelmében Lengyelországban 2,8, hazánkban pedig 4,2 százalékkal növekedett a gazdaság, a többi tagállam gazdasága azonban 5 százalék feletti ütemben bővült.
A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az elmúlt években jellemzően adósságból táplálkozott a magyar gazdaság motorját jelentő belföldi fogyasztás, és az állami beruházások elsődleges forrását is a hitelfelvétel jelentette, azaz a gazdaság bővülése elsősorban abból adódott, hogy a költségvetés többet költött, mint amennyi pénz a rendelkezésére állt.
A Pénzügyminisztérium ezen a héten közzétett adatai szerint az idén 1358 milliárd forinttal, tehát naponta átlagosan 15 milliárddal emelkedett a költségvetés adóssága. Év elejétől március végéig 10,7 százalékkal növekedett az adósságállomány, amely jelenleg 14 102 milliárd forintot tesz ki. A büdzsé devizaadóssága március végén 4367 milliárd forint, a forintadósság pedig 9735 milliárd volt. Mindez azt jelenti, hogy a 2002 májusa óta 5822 milliárd forinttal, 70 százalékkal nőtt az adósságállomány.
Március végéig az országnak 233 milliárd forintot kellett kamatkiadásra fordítani, ebben a hónapban pedig 109 milliárd forint lesz a kamatteher. Az idei évre 835 milliárd forintnyi kamatfizetést irányzott elő a költségvetés, több gazdaságkutató cég azonban már jelezte: hazánk dráguló finanszírozása miatt ez az összeg nem lesz elegendő. A magas kamattörlesztési terhek kiadási oldalon lehetetlenné teszik, hogy a jelenlegi közterhek érdemben csökkenni tudjanak. A jegybank legújabb stabilitási jelentése szerint az államadósság növekedésének megállításához a kiadások 3,5 százalékpontos csökkentésére lenne szükség.
A pénzügyi tárca ezen a héten ismertette az államháztartási hiány adatait is, amelyek szerint június végéig az egész évre tervezett deficit 83 százaléka halmozódik fel az államháztartásban, amihez az is hozzájárul, hogy ebben a hónapban további 159 milliárd forinttal nő a hiány.
Míg 1998 és 2002 között a világ három nagy hitelminősítő intézete minden esetben javított Magyarország besorolásán, addig tavaly és idén egymást követték a leminősítések. Elsőként tavaly decemberben a Fitch Ratings minősítette vissza hazánk besorolását A mínuszról BBB pluszra. Ezt követte idén a Standard and Poor’s, amely januárban negatívra változtatta a magyar kilátásokat. Az előző két hitelminősítő intézethez hasonló döntést hozott februárban a Moody’s is, amely negatív kilátást adott Magyarország adósságkockázati besorolására. Ebben a hónapban a Standard and Poor’s jelezte: a magyarországi negatív kilátás leminősítést valószínűsít, amennyiben a szükséges hiánycsökkentő lépések elmaradnak. Valamennyi hitelminősítő intézet az emelkedő államadóssággal és a magas államháztartási hiánnyal indokolta döntését.