Kampányberuházás, csőbe húzott kisvállalkozók

Szinte második otthona Gyurcsány Ferencnek Jászapáti, hiszen a kampány alatt kétszer is ellátogatott oda – hívta fel a figyelmet büszkén a tényre Szekeres Imre alelnök a helyi előre hozott nőnapi ünnepségen. Annyi bizonyos: Szekeres választási körzete, saját szűkebb pátriája – ahol legutóbb elbukta a választásokat Járvás István, a Fidesz jelöltje ellen, s most épphogy csak vezet – kiemelt figyelmet kapott: jött kampányolni a miniszterelnök, élelmet osztogattak a romáknak, és februárban átadták a milliárdos állami támogatással felújított gimnáziumot is. A presztízsberuházás során tönkretett 10-15 kisvállalkozónak azóta sem oldódott meg a problémája, Gyurcsány, akihez segítségért fordultak, válaszlevelében megírta: nem tehet értük semmit. Fejér Andor, a Fidesz megyei elnöke viszont beadvánnyal fordult az ügyészséghez az ügyletet övező korrupciógyanú miatt.

Nagy volt az öröm, hogy a patinás jászapáti gimnázium végre megújul: a milliárdos beruházáshoz 955 millió forintos céltámogatást kapott a szocialista vezetésű megye, a szocialista kormány hatalomátvétele után. A projekt 10-15 helyi és környékbeli vállalkozást sodort a csőd szélére. Ezzel mintegy száz munkahely került veszélybe, mivel a generálkivitelező becsődölt, a cég az alvállalkozóknak mintegy 160 millió forintjával adós. Az avatási ünnepségen a főbejáratnál félszáz tüntető várta az eseményre érkező méltóságokat: a szocialista Tokár Istvánt, a beruházásért felelős megyei közgyűlés elnökét, és főképpen a jászapáti illetőségű Szekeres Imrét, az MSZP alelnökét. Szekeres avatóbeszédet mondott ugyan, de nem vette át az alvállalkozók segélykérő petícióját. Tokár pedig ismét minden felelősséget elhárított. Pedig – ahogy Járvás István, a körzet fideszes országgyűlési képviselője mondta – legalább az erkölcsi felelősséget vállalni kéne: a botrány kirobbanásakor le kellett volna mondania. Ugyanis a megye döntött arról, hogy kinek adja a munkát: közbeszerzési eljárás volt, de valamit is hozzáértő ember azonnal kiszúrta, kirívóan alacsony volt az ár, amiért a munkát elvállalta a győztes. És ráadásul az is köztudott volt, hogy az egykor valóban megbízható cég tulajdonosa meghalt, a vállalkozást az örökösök eladták, a legnagyobb értéket a pályázati részvételre jogosító évtizedes referenciák képviselték. Tokár István pedig személyes tekintélyének latba vetésével biztatta a vállalkozókat, hogy folytassák a munkát. A vállalkozók végső kétségbeesésükben Gyurcsány Ferenchez fordultak, ám a miniszterelnök válaszlevelében tudatta, nem tehet értük semmit.
Szöllősi Zoltán helybéli tüzépes legalább harmincmillió forintot vesztett a gimnázium felújításán.
Az APEH nem viccel: mindent visz. Több alvállalkozó számláit zárolták, árvereznek, az érintett vállalkozók még munkát sem tudnak vállalni, mert nincs hozzá már tőke – nyilatkozta lapunknak korábban Herendi Zoltán, akinek 14 millió forintja bánja a gimnázium felújítását.
A vállalkozók petíciójukban összefoglalták a történteket. A beruházás 2004-ben indult, a közbeszerzési pályázaton a szolnoki Hajlék Kft. nyert. 2005 januárjában a fővállalkozó már akadozott a kifizetésekkel, vagy egyáltalán nem fizetett. A munka ettől függetlenül haladt, de a vállalkozók áprilisban türelmüket vesztették. Leállással kezdtek fenyegetőzni. Júniusra már százmilliós nagyságrendre rúgott az alvállalkozóknak ki nem fizetett számlák összege. A vállalkozók ekkor Tokár Istvánhoz, a megyei közgyűlés elnökéhez fordultak, mondván, jöjjön ki az építkezésre, és tájékozódjon személyesen a vállalkozók gondjairól. Tokár ki is ment, és meg is nyugtatta őket, dolgozzanak tovább, a gimnáziumnak el kell készülnie, meglesz a pénzük. Kössenek engedményezési szerződést a fővállalkozóval, és közvetlenül a megyétől meg fogják kapni a járandóságukat. A vállalkozók a megyei közgyűlés elnökében bízva folytatták a munkát, újabb hiteleket vettek fel. Augusztus másodikán Tokár ismét kijött az építkezésre, és a vállalkozók előtt közölte a generálkivitelezővel, hogy csak akkor fogadja el a következő, 13. részszámlát, ha az összeget az alvállalkozók kifizetésére fordítják. Augusztus 24-én Tokár ismét megjelent, és elmondta: felbontják a Hajlék Kft.-vel kötött szerződést, az alvállalkozók adják le a megyeházán az engedményezési szerződéseiket, és napokon belül a pénzükhöz jutnak. Ebből semmi sem lett. Az államkincstártól ugyan megérkezett a pénz, de a megye viszszautalta azt. „Felkerestük Tokár elnök urat, aki elmondta, nem engedélyezi a kifizetést, mert akkor nem marad elég pénz az építkezés befejezésére. Mint kiderült, az általunk augusztus végéig elvégzett munkák már áprilisban ki voltak fizetve a kivitelező felé” – áll a vállalkozók petíciójában, akik a pénzből egy fillért sem láttak azóta sem. Tokár István ekkor már azt is világossá tette: szerinte a megyének jogilag semmi köze az egészhez, kizárólag a fővállalkozóval állt szerződéses viszonyban, az alvállalkozókkal nem. A Hajlék Kft. csődöt jelentett, a felszámolóbiztos pedig arról tájékoztatta az alvállalkozókat: a vagyonból csak a hitelező bankokat tudják kielégíteni, nekik már nem jut pénz.
Ha Tokár személyes tekintélyével nem vállal garanciát, a vállalkozók már hónapokkal azelőtt levonulnak az építkezésről, megúszva ezzel az esetenként több tízmilliós adósságot. De a gimnázium felújítása Szekeres kampányának része volt, így „keresztülhajtották” – azon az áron is, hogy legalább 15 kisvállalkozó belerokkant – nyilatkozták lapunknak a felújított szárny átadásakor. Tokár István a tévétársaságok kamerái előtt, a károsult kisvállalkozókkal szembesülve ismét csak azt hangsúlyozta: semmiféle erkölcsi vagy jogi felelősséget nem érez a történtek miatt, és egyre ingerültebben tagadta, hogy bármiféle ígéretet tett volna nekik.
– A tornacsarnok acélvázát és a mellette levő épületet Balogh úr építtette a Szöllősi úr által szállított anyagból, az én embereim munkájával. A Hajléknak fizettek érte. A pénz eltűnt. Ez ám a jó üzlet! – nyilatkozta Herendi Zoltán az átadási ünnepség után lapunknak.
Fejér Andor, a Fidesz megyei elnöke, országgyűlési képviselőjelölt, a napokban az ügyészségen feljelentést tett ismeretlen tettes ellen csalás és okirat hamisítás gyanúja miatt. A feljelentésben foglaltak alátámasztani látszanak a vállalkozók gyanúját: miszerint gátlástalanul kihasználták őket. Ugyanis egy vállalkozás 2005 májusában több mint hétmillió forintos szerződést kötött a Hajlék Kft.-vel a gimnázium felújítási munkáira, s ők a pénzt – közvetlenül a megyétől, engedményezési szerződéssel! – meg is kapták. Azért a munkáért vették fel a pénzt, amit egy másik vállalkozó végzett el, ám őt nem fizették ki – áll a feljelentésben.
A Fejér Andor által csatolt dokumentumok szerint az alvállalkozói szerződést 2005. május 18-án kötötte a Hajlék Kft. a pesti székhelyű céggel, a C.R.C. Generállal, villanyszerelői munkák elvégzésére. (Ekkor már a Hajléknak komoly fizetési gondjai voltak, az alvállalkozók a munkák abbahagyását fontolgatták. Tokár nyugtatgatta őket elmondásuk szerint.) Az újonnan szerzett alvállalkozó cég június 30-ig vállalta, hogy elvégzi a feladatokat, bruttó 7 033 215 forint díjazásért. A szerződésben szerepel a hivatalos számlaszám is, ahová a járandóságot át fogja utalni a Hajlék. Csakhogy a szerződés megkötésének időpontjában ez a számlaszám nem létezett: a cégközlöny szerint azt csak másfél hónappal később, június 28-án (az engedményezési szerződés aláírását követő napon) nyitották meg. Fejér Andor szerint ez felveti a visszadátumozás – azaz az okirat-hamisítás – gyanúját. Ezt a gyanút támasztja alá az is, hogy a cégtörténet szerint a cég hivatalosan a Hajlékkal való szerződéskötés napján alakult meg, és a cégjegyzékbe hivatalosan – a cégkivonat alapján – csak augusztus 9-én jegyezték be. A Hajlék Kft.-vel 2005. június 27-én abban állapodtak meg, hogy a Hajlék engedményezési megbízást ad a beruházó megyei önkormányzatnak, így közvetlenül onnan fogják utalni a C. R. C.-nek a munkadíjat. A szerződéskötésre akkor került sor, amikor a cég még hivatalos bankszámlaszámmal a cégtörténet adatai szerint nem is rendelkezett, valamint a cégjegyzékbe sem vették fel hivatalosan. Az engedményezés létrejöttét a megye hivatalosan tudomásul vette, a kifizetés meg is történt. A Hajlékkal kötött szerződésben más furcsaság is található: nevezetesen, hogy a generálkivitelező ez alkalommal lemondott a 10 százalékos javítási garanciáról, vagyis arról, hogy az egy éven belül jelentkező hibákat az alvállalkozó térítés nélkül orvosolni legyen köteles. Fejér Andor feljelentésében arra kéri a hatóságot: rendeljenek el nyomozást annak tisztázására, hogy a szerződéskötés kapcsán történt-e egyáltalán munkavégzés. Ha nem valós gazdasági cselekményről van szó, azért a Hajlék Kft.-t, illetve a beruházó megyei önkormányzatot milyen felelősség terheli. Kinek az érdekében állt egy ilyen ügylet? Szerinte felmerül a hűtlen, illetve a hanyag kezelés gyanúja is, aminek most a csődbe vitt kisvállalkozók isszák meg a levét.