Bár a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma az ezredforduló óta – 1,445 milliárdról 2,234 milliárdra – több mint felével nőtt, a független kis boltoké jelentősen visszaesett hazánkban – áll a GfK Hungária Piackutató Intézet legfrissebb tanulmányában.
A kis boltokért aggódók – vagyis azok, akik nem szeretnének minden kisbevásárlás kedvéért kocsiba ülni – azonban még reménykedhetnek, mert amennyivel csökkent a független sarki fűszeresek forgalma, annyival nőtt a magyar tulajdonú kis boltláncoké. Míg 2000-ben 28 százalékot képviseltek a függetlenek és hetet a csatlakozók, addig 2005-ben 15-16 százalék volt ez az arány. Vagyis az történt, hogy a boltok jórészt maradtak azok, amik voltak, csak a cégért festették át – fejtegette Kozák Ákos, a GfK igazgatója a tanulmány ismertetésekor. A láncok vonzereje az olcsóbb beszerzési árakban rejlik, hiszen a több száz üzletet képviselő cég jobb árakat tud elérni a beszállítókkal szemben, mint egy önálló kis bolt.
A hipermarketek rendületlenül terjeszkednek, az ezredforduló óta közel tízszázalékosra növelték piacrészüket. A szupermarketek őrzik 14-15 százalékos részesedésüket. A diszkontok – ebbe a mezőnybe érkezett tavaly a Lidl, és készül az Aldi – 15-ről 17 százalékra növelték forgalmukat. Emelkedett a drogériák forgalma is, pedig ebben még nem is szerepelhet a Schlecker, a német drogérialánc, amely a múlt hónapban nyitott boltokat a fővárosban.
origo.hu
Sikkasztás és hűtlen kezelés miatt feljelentették Magyar Péteréket
