Levélözön az erdélyi magyarok érdekében

Finn lapértesülések szerint bedugult a Románia és Bulgária uniós csatlakozásáért felelős biztosnak, Olli Rehnnek a postaládája, annyi levelet kapott a kisebbségi sorba kényszerített magyarok ügyével kapcsolatban. Az akciót másfél tucat erdélyi civil szervezet, két RMDSZ-szenátor és a Magyar Emberi Jogok Alapítvány kezdeményezte, az elektronikus leveleket április végéig még el lehet küldeni.

Rólad döntenek az EU-ban! Nélküled? Írj levelet Rehn bővítési biztosnak! – olvashatjuk a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány honlapján. A www.hhrf.org oldalról a kész levél is elküldhető – erre azért van szükség, hogy a bővítési biztos észrevegye: májusi, Romániáról szóló jelentésében nem hagyhatja figyelmen kívül az erdélyi magyarság véleményét. A kampányhoz eddig közel félezren csatlakoztak Romániából és külföldről egyaránt. Bár a kezdeményezők több ezer levél elküldésére számítanak, az akció már most elözönlötte a politikus elektronikus postaládáját. Kollégánk hétfői lapszemléjéből kiderült, hogy Olli Rehnnek az utóbbi hetekben több ezer levelet küldtek a kisebbségi sorsba kényszerített magyarok érdekében. A Pohjalainen című nyugat-finnországi tartományi lap munkatársainak a biztos irodájában elmondták: a levélírók csalódással vették tudomásul, hogy a politikus finn létére nem hajlandó tudomást venni az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseiről és arról, hogy ez nagy csalódást okoz a finn–magyar barátságot nagyra tartók körében. A szerzők emlékeztettek arra is, milyen nagyvonalúan bánik Finnország az ott élő svéd kisebbségével, így Olli Rehnnek meg kellene értenie, hogy az EU-nak Közép-Európa megosztottsága helyett inkább annak életerőssé tételén kellene munkálkodnia, még ha a népek boldogulását, az egyes emberek boldogságát semmibe veszi is.
Mint ismeretes, a finn politikus (a román kormány hivatalos álláspontjára támaszkodva) nemrég azt nyilatkozta, hogy az erdélyi magyarság helyzete összességében kielégítő. Az Erdélyben élők – vagy az ő sorsukat figyelemmel kísérő külföldiek – azonban úgy gondolják, hogy a hétköznapokban bőven tapasztalható ennek az ellenkezője, a hátrányos megkülönböztetés sokféle formája.
„Nem célunk Románia EU-csatlakozásának akadályozása, de nem engedhetjük szőnyeg alá söpörni a gondjainkat!” – fogalmazták meg, és ennek érdekében azt szeretnék elérni, hogy a bővítési biztos május közepére várható jelentése említést tegyen a román kormány törlesztésre váró adósságairól a magyar kisebbség vonatkozásában. A kezdeményezők úgy gondolják, ennek a ténynek az elismerése megfelelő hivatkozási alapot képez a jövőben, amikor Románia (már az EU tagjaként) arról próbálja meggyőzni a világ közvéleményét, hogy mindent megtett a kisebbségi jogok szavatolása terén.
A kezdeményezők – köztük erdélyi civil szervezetek, két RMDSZ-szenátor és magánszemélyek – megfogalmaztak egy típuslevelet is angolul és magyarul, hiszen anyanyelvünk immár az Európai Unió egyik hivatalos nyelve. Ebben így fogalmaznak: „Értesüléseink szerint Ön úgy értékeli, hogy Romániában a magyarság helyzete minden szempontból teljesen kielégítő. Mi, akik Romániában élünk, dolgozunk és adót fizetünk, tudjuk, hogy ez nem igaz. Jelezzük, hogy mely témákat tartjuk megoldatlannak, diszkriminatívnak, elfogadhatatlannak: az egyházi és közösségi ingatlanok teljes viszszaszolgáltatásának hiánya; a kulturális (személyelvű) autonómia és a Székelyföld területi autonómiájának hiánya; a közoktatás megoldatlan kérdései: anyanyelvi szintű román nyelvvizsgák, Románia történelmének és földrajzának román nyelven való oktatása, a csángó magyarok anyanyelvhasználatának megakadályozása, a magyar nyelvű egyetemi oktatás hátrányos helyzete és az állami magyar egyetem hiánya, valamint a magyar nyelvű oktatási intézmények hátrányos megkülönböztetése, a felekezeti oktatás diszkriminálása; a kisebbségi egyházak diszkriminációja; a fejlesztési régiók kialakításánál semmibe veszik a történelmi régiók határait; a magyarlakta vidékek tényleges kétnyelvűségének hiánya, végül a magyarok által is lakott régiók hátrányos költségvetési helyzete.
Józsa Péter, a Magyar Emberi Jogi Alapítvány budapesti munkatársa lapunk kérésére elmondta: a honlapjukról eddig több mint hatszázan küldték el a típuslevelet, a szerzők hatvan százaléka romániai számítógépről jelentkezett be az oldalra. Arra kérik a további csatlakozókat, hogy lehetőleg ők is a honlapról küldjék el támogatásukat, mert így pontosan megszámlálható a támogatottság és ez jó hivatkozási alap lehet a jövőben az ügy mellett. Természetesen a típuslevél mellett bárki szabadon is megfogalmazhatja a véleményét akár angol, akár magyar nyelven. Hogy mindez miért fontos? A kezdeményezők úgy gondolják, sokáig kell majd az Európai Unióban élni, de nem mindegy, hogyan.