Magyar tej Arábiában

Bár az arab világ haragját kiváltó Mohamed-karikatúrák a magyar lapokban is megjelentek, a dán termékekkel szembeni embargóból jó néhány magyar tejipari vállalatnak sikerült hasznot húznia. A cégek remélik, hogy a tilalom feloldása után is képesek lesznek az új piacok megtartására.

Csökken a Magyarországon feldolgozott tej mennyisége: a 2005-ös tejfelvásárlás már a másfél milliárd literes szint alatt maradt. Ezért a magyar tejiparnak – némi képzavarral – úgy kellenek az új piacok, mint egy falat kenyér. Némileg meglepő módon a hazai cégeknek a Mohamed prófétáról először Dániában közölt karikatúrák jelentették a kitörési pontot. A mozlim híveket komoly haragra gerjesztő gúnyrajzok hatására ugyanis az arab országok tilalmi listára helyezték a dán termékeket, és a tejiparáról híres országon az sem sokat segített, hogy „made in Denmark” helyett „made in the EU” felirattal próbálta a muzulmánok asztalára csempészni a körükben amúgy igen népszerű dán sajtokat. A lehetőségen kapva kaptak a magyar vállalatok, amelyeket az sem gátolt meg piacaik bővítésében, hogy Magyarországon az uniós szabályozás értelmében tilos feta- sajtot gyártani. Az ezzel szinte megegyező, úgynevezett krémfehér sajtot készítő cégek közül a kőröstetétleni Kőröstej Kft. idén már kétszeres exporttal, öt-hatezer tonnával számol az arab piacok tekintetében. A terjeszkedésben a vállalat javára vált, hogy tulajdonosa, Riad Naboulsi libanoni származású üzletember jó viszonyban van a helyi arab közösségekkel. E kapcsolatok révén, valamint az arab országok magyarországi nagyköveteivel folytatott megbeszélések hatására a Kőröstej tulajdonosa elérte, hogy bár a karikatúrákat magyar lapok is leközölték, cége mégis szállíthasson a térségbe. Jóllehet a Magyarországon élő arabok is sérelmezték a Magyar Hírlapban és a Népszabadságban publikált gúnyrajzokat, Riad Naboulsi szerint hazánk „kihágása” kevésbé került be a közel-keleti országok köztudatába, így Magyarország megúszta azt, hogy a kemény bojkottal sújtandó országok között szerepeljen.
A Kőröstej mellett két másik magyar cég, a Sole-MiZo Rt. és a Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft. is előretört az arab piacokon. Szentesi László, a Sole-MiZo kereskedelmi és marketingigazgatója szintén azzal magyarázza a bővülést, hogy a mozlimok haragja Dánia és a nagy európai országok ellen irányult. A magyar vállalatok abban reménykednek, hogy új piacaikat a Dánia elleni bojkott feloldása után is képesek lesznek megtartani. Az arab országok egyelőre a dánok hivatalos bocsánatkérésére várnak. Úgy tűnik azonban, a muzulmánok „egyéni” lépésekre is nyitottak: az al-Arabíja hírportál szerint az iszlám nemzetközi konferencia a napokban oldotta fel a bojkottot a dán ArLa Foods ellen, azután, hogy a vállalat elítélte a Mohamed-karikatúrákat.