Még sok zárt kapu maradt

Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország – hétfőtől ezekben az államokban is korlátozások nélkül vállalhatnak munkát a külhonban szerencsét próbáló magyarok. A négy tagállam csatlakozásával azonban a „régi” tizenötök közül még mindig csak heten látják szívesen az újonnan csatlakozott kelet-közép-európai országokból érkező munkavállalókat.

Nemigen nevezhető a „tárt karok” politikájának az, ahogy az unió korábbi tizenöt tagállama viszonyul a 2004. május 1-jén csatlakozott tíz új tagország munkavállalóihoz. A bővítéskor csupán három, az új tagoktól viszonylag távoli állam nyitotta meg munkaerőpiacát: Nagy-Britannia, Írország és Svédország. Idén május 1-jéig további négy ország döntött a korlátozások felszámolása mellett: Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország. Közülük Finnország „merészsége” a legszembetűnőbb, náluk ugyanis a munkanélküliség aránya jócskán meghaladja az uniós átlagot: közel tízszázalékos. Ennek ellenére az északi nép a jövőben nemcsak az új tagállamokból, hanem Bulgáriából és Romániából is számít dolgos kezekre. A többi tagállam zárva tartja kapuit, illetve Dánia tegnapi lapzártánk idején még nem nyilatkozott a kérdésben.
A tizenötök mostani döntése azért kiemelkedő jelentőségű, mert további nyitásra a következő három évben vélhetőleg már nem kerül sor. A csatlakozási szerződések ugyanis maximum hétéves átmeneti időszakot biztosítottak, 2-3-2 éves bontásban. Az első kétéves ciklus tehát hétfőn jár le, miközben a hároméves szakasz végére, 2009-re elvileg teljesen megvalósítandó a munkaerő szabad áramlása az unió huszonöt országában: 2011-ig korlátozások csak súlyos zavarok esetén vethetők be.
Ha egy tagállam május 1-jéig nem jelenti be hosszabbítási szándékát, automatikusan elveszíti jogát a kvóták és a szabályozók megtartására. Ezért is érdekes Dánia hezitálása: jó esetben részleges nyitásra lehet ettől az országtól számítani. Ausztria és Németország viszont már régebben jelezte: 2009. április 30-ig a cseh, a lengyel, a szlovák, a szlovén, a magyar, valamint a három balti államból érkező munkavállalók továbbra is csak kétoldalú megállapodások alapján, bizonyos szektorokban és meghatározott kvóták szerint próbálhatnak szerencsét náluk. A Benelux államok, Franciaország és Olaszország a fokozatos vagy részleges nyitás hívének bizonyult. A franciák hét szektor 61 munkakörében látják szívesen a tíz tagállamból érkező dolgozókat, az olaszok pedig jelentősen megemelték a rájuk vonatkozó kvótákat.
Az országok vonakodása azért meglepő, mert a brit, az ír és a svéd tapasztalatok nem igazolták a korábbi félelmeket, a kelet-közép-európai munkavállalók érkezése ugyanis nem okozott feszültséget. A kérdés annak ellenére kavar sok helyütt belpolitikai viharokat, hogy kimutatások szerint a javarészt fiatal jövevények többet fizetnek be a társadalombiztosítási alapokba, mint amennyit jelenlétük felemészt. Erre hívta fel a figyelmet az az Őry Csaba néppárti uniós képviselő által készített jelentés is, amit április 5-én fogadott el az Európai Parlament. A dokumentum felszólította a tagállamokat: töröljék el az újonnan csatlakozott tagországok munkavállalóit kiszorító átmeneti intézkedéseket. A Európai Bizottság korábbi hasonló állásfoglalásánál erősebb hangú jelentés arra is rámutatott, hogy egyes esetekben a nem uniós polgárok kedvezőbb elbánásban részesülnek, mint az elméletileg előnyben részesítendő új tagok munkavállalói.
Várhatóan tehát tovább nő az EU-ban munkát kereső és találó magyarok száma, miközben drasztikus emelkedésre nem számíthatunk.