Megosztott kárviselés

Az Országgyűlés két éve döntött arról, hogy szakít az Orbán-kormány idején alkalmazott állami felelősséggel. Megengedhetetlennek tartotta az MSZP– SZDSZ-kormány, hogy az állam egyedül viselje az ár- és a belvizek kártételeit. Az Országgyűlés ezért törvényt alkotott a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról. A jogszabály szerint érdekközösséget kell létrehozni, és „meg kell erősíteni az érintettek öngondoskodó felelősségét”. A veszélyeztetett területeken élők 2003 augusztusa óta szerződést köthetnek a Magyar Államkincstárral, havidíjat fizethetnek a Wesselényi-alap számlájára. Az összeg attól függ, hogy milyen értékre szerződtek. A legtöbben hatmillió forint körüli tételt jelöltek meg. Az állam legfeljebb 15 milliós kártalanítást vállalhat. A Magyar Államkincstártól kapott tájékoztatás szerint a törvény hatályba lépése óta csupán 140 magánszeméllyel sikerült megállapodniuk, habár szerte az országban népszerűsítették a lehetőséget. Azonban az aláírt szerződések közül is megszűnt jó néhány. A szám változó, hiszen a díjfizetés hathavi elmulasztása után a megállapodás érvényét veszti. Különösen Budapesten volt erre példa, ott, ahol időközben megépült a veszélyeztetett környéket védő egyik gátszakasz. A befizetés évi egy-másfél millió forintot tesz ki – közölte Seresné Hermann Mária, a kincstár főosztályvezetője. A kormány eddig 220 milliót adott, bár a Wesselényi-alap működése részben felemészti az állami hozzájárulást. Kár esetén az állam feltölti a kasszát – a szerződő tulajdonosok kárát ugyanis mindenképpen ki kell fizetni.
Az öngondoskodó felelősség bevezetése annak a következménye volt, hogy a biztosítótársaságok részben kivonultak az árvizes területekről. Megítélésük szerint nem gazdasági társaságok kötelessége, hogy viseljék a gátépítés hiányában bekövetkező károkat. Jogi szakértők szerint azonban a tulajdonosokra sem hárítható a kárviselés. A folyók medre ugyanis az alkotmány szerint az állam kizárólagos tulajdona, a vizek kordában tartása állami felelősség.
Nem tudható, hogy milyen kártalanításra számíthatnak azok, akik nem szerződtek. A víz idei pusztításait csak ezután mérik fel. A 2001-es tiszai árvíz után összesen 60 milliárd forintba került az újjáépítés.