Egymilliárd forint összegű fiktív számlát bocsátott ki az a többtagú szabolcsi társaság, akikről kiderült: életkörülményeik és a képzettségük hiánya miatt sem végezhették el azokat a munkákat, amikről bizonylatot állítottak ki.
Eddig több mint tíz embert gyanúsított meg a rendőrség az adócsalás miatt indult ügyben, de várhatóan számuk eléri az ötvenet is – tájékoztatott a három éve kezdődött nyomozásról Gyurátz János, a Nemzeti Nyomozó Iroda pénzügyi nyomozó főosztályának osztályvezetője. Elmondta: két cégvezető szervezte a fiktív számlázást: a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében bejegyzett társaság eleinte költségbizonylat-befogadó volt, később azonban már a két gyanúsított is állított ki feltételezhetőleg valótlan tartalmú számlákat. A hamis bizonylatok többségén építőipari munkák szerepeltek.
A pénzügyi nyomozók folyamatosan hallgatják ki azokat a vállalkozókat, akik a két szervezőnek hamis költségszámlákat adtak el. Közülük többen elismerték, hogy az általuk kibocsátott bizonylatok mögött munkavégzés, szolgáltatás vagy pénzmozgás nem volt, csak a számlaérték kettő és öt százalékát kapták meg. Akadt olyan számlakibocsátó is, aki még azt is bevallotta, hogy nemcsak a két főszervezőnek adott el hamis költségszámlákat, hanem országszerte több vállalkozásnak is, de ő egyetlen munkát sem végzett el – tette hozzá Gyurátz János.
A cégek telephelyein végzett házkutatásokkor a nyomozók megállapították, hogy ott nemhogy vállalkozások nem működhettek, hanem még a tisztességes élethez való körülményeket sem találtak. Több gyanúsított képzettségének hiánya is erősítette a gyanút. Az érintettek egy része alapvető hibákat is elkövetett: néhány számla kiállítási időpontja megelőzte a számlatömb gyártási dátumát. Az igazságügyi könyvszakértő megállapításai szerint a gyanúsítottak 2001 és 2002 között összesen egymilliárd forint értékű számlát bocsátottak ki.
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett? - 6/2: Kulja András