Minimális csökkenés

A húsvéti ünnepre történő felkészülés jegyében zajlott tegnap a pesti kereskedés, a BUX sokat hezitált előző szintje körül, majd végül minimális, 22,17 pontos veszteséggel zárta a napot. A vezető részvények közül az indexet a Mol és a Magyar Telekom húzta lefelé, a Richter viszont újabb történelmi csúcsra emelkedett. A bankközi devizapiacon a forint gyengülőben volt az euróval szemben. Változatos, hullámzó árfolyamok alakultak ki a nemzetközi tőkepiacokon is, az amerikai tízéves kötvények hozamának emelkedése gyengülést okozott az európai tőzsdéken.

Iránytalanság jellemezte tegnap a Budapesti Értéktőzsde kereskedését, a BUX napközben több alkalommal gyengült, de zárásra csak kismértékű visszaesést hozott öszsze. A BUX végül csupán 22,17 ponttal süllyedve zárt. Elemzők elmondták, hogy a 11 milliárd forint körüli forgalom a befektetők viszszafogottságát mutatta, mert a közelgő hosszú hét vége előtt a spekulánsok nem mertek felvenni pozíciókat, sőt a meglévőket is szanálták.
A vezető részvények közül a Mol és a Magyar Telekom papírjai okozták a BUX gyengülését, az olajipari cég részvényei 3,34 milliárd forintos forgalom mellett 1,1 százalékkal gyengültek, a távközlési papírok 0,9 százalékkal csúsztak vissza. A Richter és az OTP értékpapírjai viszont drágulva fejezték be a kereskedést. A Richter újabb történelmi csúcsot döntve 46 650 forinton zárt. A banki papírok 0,3 százalékkal értékelődtek fel. A Mol áresése korrekciós hatásokkal és a nyersolaj árának gyengülésével magyarázható. A kis forgalmú részvények sorából jól hajrázott és emelkedéssel zárta a napot az Egis, a Humet, a Rába és a Pannonplast is.
A bankközi devizapiacon a forint nem tudta megtartani magát a 264–265 forintos szinten, és napközben 267–268 közelébe gyengült. A BÉT zárásakor az euróval 267,10– 267,20 forinton kereskedtek, több mint két forinttal drágábban a szerdai 264,80–265,00 forintnál. A kereskedők jelezték, hogy alacsony forgalom mellett folyt a bankközi devizapiacon az üzlet, mivel sok országban ma már zárva tartanak a piacok, s a keddig tartó négynapos ünnep előtt úgy tűnik, a befektetők már szerdán zárták a nyitott pozíciók zömét. A dollár árfolyama délután 220,90–221,00 forinton állt, két forinttal magasabban a szerda délutáni 218,90–219,10 forintnál.
A nemzetközi tőzsdéken a tízéves amerikai kötvények hozamának emelkedése erőteljes áresést indukált. 2002 júniusa óta első ízben emelkedett 5 százalék fölé az amerikai 10 éves államkötvény hozama. A hozamok növekedése azt jelenti, hogy drágábbak a hitelek, költségesebb forráshoz jutni a fejlett dollárpiacon. Az amerikai gazdaság továbbra is igen erős, az inflációs várakozások emelkednek, aminek tükrében a hozamok csökkenése a vélt ingatlanpiaci buborék kidurranása nélkül aligha várható. A drágább dollár természetesen a globális pénzügyi piacokat is befolyásolhatja, a magasabb hozamú fejlődő piaci instrumentumok dollárból történő finanszírozása egyre drágább. Ennek ellenére piaci várakozások szerint nem kell összeomlástól tartani a fejlődő piacokon – írta a portfolio.hu.

Vevők a NIS körül. A görög Hellenic Petrol olajtársaságot is érdekli a részleges privatizálás előtt álló szerbiai NIS olajipari vállalat, és szóvivőjének közlése szerint „puhatolózó” tárgyalásokba kezdett a magyar Mol és az osztrák OMV olajipari vállalatokkal, hogy esetleges együttműködésükkel szerezné meg a szerbiai vállalat részesedését. A Hellenic szerint bevásárlásuk a NIS-be terjeszkedési stratégiájuk része, ennek kapcsán érdeklődnek nagy körültekintéssel megszerzési lehetőségei iránt – írta az MTI–Eco.
A NIS privatizációja régóta napirenden van, az IMF gyakorlatilag ezt az ügyletet feltételül szabta a Szerbiával kötendő újabb kölcsönmegállapodásához.
Tavaly az orosz Lukoil, az OMV és mások mellett a Mol neve is felmerült már az érdeklődők között. A NIS olajipari vállalatban a szerb állam legalább 51 százalékos részt tartana meg magának, a többit el akarja adni. A NIS iránt a brit BP, a szlovén Petrol, a Shell és az orosz Gazprom is jelezte érdeklődését, azaz a szerb olajipari monopólium privatizációja Európa vezető olajcégeinek érdeklődését keltette fel, és a vételár elérheti a 4 milliárd eurót is.