Öregszik a magyar ifjúság

Egyre később állnak a magyar fiatalok munkába, és vészesen kitolódik a családalapítás ideje is, vagyis évekkel meghosszabbodik az ifjúság korszaka – derül ki a tavalyi Sziget-fesztiválon készült felmérésből. Ennek oka a felsőoktatás tömegessé válása mellett az, hogy a friss diplomások egyre nehezebben találnak végzettségüknek megfelelő munkát, az alacsony képzettségűek számára pedig sokszor reménytelenné válik az integrálódás.

Lezárult a korszakváltás a magyar ifjúságban. A változás lényege, hogy ma tovább tart az ifjúsági lét, mivel a fiatalok évekkel később állnak munkába, mint azt a szüleik tették, és a családalapítás is a harmincas évek elejére marad – mondta lapunknak Gábor Kálmán szociológus. A szakember a tavalyi Sziget-kutatás adatait elemezve kijelentette: az ifjúsági korszak meghosszabbodásának egyik oka az, hogy egyre többen tanulnak egyetemen és főiskolán, ráadásul sokan nem állnak meg az első diplománál. Ám ez önmagában még nem indokolja a korszakváltást. A mind több diplomás – a munkaerő-piaci lehetőségek szűkülése mellett – egyre nagyobb versenyt vív a nekik való álláshelyekért, a kiszorulók pedig – főleg Magyarország fejlettebb térségeiben – nem hajlandók alacsonyabb végzettséggel is betölthető állást vállalni. Ők inkább kivárják a legjobb lehetőséget, amely újabb hónapokkal, esetleg évekkel tolja ki az ifjúsági korszakot.
A diplomával, s esetleg középfokú végzettséggel sem rendelkező fiatalok egy része sok esetben teljesen kiszorul a munkaerőpiacról. Sokan próbálkoznak időszaki munkával vagy részmunkaidős állással, de egyre többen kezdenek magánvállalkozásba is.
A szociológus szerint a jelenségnek van jó és rossz oldala is: pozitív, mert az ifjúsági korszak meghosszabbodása a fejlett országok alapvető jellemzője, ugyanakkor negatív is, hiszen a késői munkába állás nem tesz jót a magyar gazdaságnak.

Középosztály a szigeten. A Sziget-fesztiválon egyre nagyobb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, miközben szinte fokozatosan kiszorulnak a szakmunkások – mutat rá a 3000 fős mintán végzett Sziget-kutatás. Az elemzés szerint a szigetlakók ötven százaléka egyetemi hallgató vagy diplomás, és az országos átlagnál magasabb a fogyasztói árindexe. Szembetűnő, hogy fokozatosan kiszorulnak a szigetről a szakmunkások. Gábor Kálmán szerint ez az eltérő anyagi lehetőségekkel magyarázható. Feltűnő az is, hogy az évek során nőtt a szigetlakók átlagéletkora, amelynek fő oka, hogy a vendégek jó része évről évre visszajár a fesztiválra. Míg a kilencvenes évek végén 19–20 év volt a törzsközönség átlagéletkora, mára egyre nagyobb számban képviseltetik magukat a húszas éveik végén járók és a harmincasok is.