Helyreállították azokat a védműveket, amelyeket a nagy szél miatti hullámverés megbontott az áradó Tiszán. A kiterjedt vízfelületen egyméteres hullámok keletkeztek a Borsod megyei Tiszaújváros, Tiszaszederkény térségében, s helyenként feltépték a fóliát, de veszélyhelyzet nem alakult ki – nyilatkozta lapunknak Reich Gyula, az Országos Műszaki Irányító Törzs szóvivője. A Bodrogon Felsőbereckinél hasonló jelenség volt megfigyelhető, a közbeavatkozás itt is sikerrel járt. A Tisza vízszintje folyamatosan emelkedik, több helyen a valaha mért legmagasabb értékhez közelítő tetőzésre számítanak. Szegednél például 1970-ben 960 centiméterrel csúcson állt a folyó, a következő napokban 940 centimétert prognosztizálnak a szakemberek, plusz-mínusz húsz centiméter eltéréssel. A védművek ezt a magasságot meghaladják. Ami inkább gondot jelent, az a várhatóan hosszas tetőzés. A nagy és tartós víztömeg kikezdheti a földgátakat. Veszélyhelyzet kihirdetését és a rendkívüli védekezési készültség elrendelését kéri Csongrád megye egész területére, valamint a Tisza, a Hármas-Körös és a Maros folyó megyei szakaszaira a Kormányzati Koordinációs Bizottságtól a Csongrád Megyei Védelmi Bizottság – jelentette be Frank József, a testület elnöke tegnap Szegeden.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaroffnál az új töltést fapalánkkal erősítették meg, hogy a víz ne csapjon át a gáton. Település sem itt, sem másutt nincs közvetlen veszélyben – tudtuk meg Barcs Sándornétól, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság védelemvezető-helyettesétől. A korábbi előrejelzés felső határánál valamennyivel magasabb szinten tetőzik majd a Tisza Szolnoknál. Húsvét után 975 centiméteres vízállás lesz, és ezen a szakaszon is hosszabb ideig tart ez az állapot. A győri igazgatóságról huszonhat műszaki szakembert irányítottak a Közép-Tiszára, s ide vezényelték Szabolcsból a gyors reagálású, hatvantagú árvízvédelmi osztagot is.
A kormány elindította az árvíz elleni védelmet szolgáló Duna- programot, amelynek előkészítésére az idén 662 millió forint jut, s végül 17-18 milliárd forintba kerül. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter ezt tegnap jelentette be Szentendrén, miután meglátogatta a Dunakanyar jobb partjának néhány települését. Az MTI tudósítása szerint a program az állami fővédművek kiépítését célozza. A feladatok közé tartozik például a két táti patak torkolatánál a partok rendezése, Suránynál a 6,5 kilométer hosszú töltés megerősítése és a szentendrei állandó gát kiépítése a kaszinó közelében.
– A természet erői ellen csak folyamatos emberi és állami felelősséggel lehet védekezni: az elmúlt négy év mulasztásait ilyenkor már nem lehet pótolni – mondta Szolnokon Fónagy János, a Fidesz országgyűlési képviselője, volt vízügyi miniszter. – Azért Szolnokra hirdettünk sajtótájékoztatót, mert ez az a hely, ahol 1999-ben a polgári kormány először találta szembe magát azzal, hogy Magyarországon az árvízvédelem az ország biztonságát alapvetően befolyásoló szakmai terület – idézte Fónagy János szavait az MTI. Hozzátette: az 1999-es első nagy tiszai árvíz, majd a 2000-ben mért 1041 centiméteres rekordmagasság bizonyította, hogy a Tisza, a Duna és mellékfolyóik töltéseinek építése halaszthatatlan, amin tovább nem szabad spórolni. – Nem véletlen, hogy 1999 őszétől 2002 tavaszáig több mint 200 kilométer fővédvonali töltést építettünk – szögezte le. A politikus kitért arra: most is ezrek dolgoznak áldozatos munkával a töltéseken, amiért köszönet jár, de nem tudják pótolni az elmulasztott négy évet, a tiszai töltések építésének elmaradását, nem tudják pótolni a meg sem kezdett víztározóprogramot, amelyet új Vásárhelyi-tervként annak idején a polgári kormány kidolgozott. Fónagy János reményét fejezte ki, hogy az 1999 és 2002 között megépített felső-tiszai töltések megóvják majd a helyieket a nagyobb bajtól.
n
Romániai kitelepítések. Napról napra kritikusabb az árvízi helyzet Romániában: eddig százak kényszerültek otthonuk elhagyására. Ráadásul tegnapra nemcsak a Duna, hanem számos más folyó is kilépett medréből. A dél-romániai Dolj megyében 350 katonát vezényeltek a gátakra, ahol homokzsákokkal, fóliákkal erősítik a védvonalat; ebben a régióban negyvenhatan töltötték rokonoknál az éjszakát. Egy évvel a súlyos bánsági árhullám után szerda éjjel újabb árvízzel szembesültek a Temes megyei Gátalja lakói, miután a medréből kilépett Berzava folyó több tucat házat elöntött. A településről ötven embert csónakokkal menekítettek ki. Krassó-Szörény megyében 32 településen több mint kétezer hektár termőföldet és 340 lakóházat öntött el a víz, a legsúlyosabb helyzet Gertenyes községben alakult ki, ahol tegnap hajnalban átszakadt a Berzava egyik mellékfolyójának gátja, emiatt a településen több mint száz ingatlan lakhatatlanná vált. Eközben a bukaresti kormány úgy döntött, hogy jövőre valamennyi román állampolgárnak kötelezővé teszi a természeti csapások elleni lakásbiztosítást.
Minden eddigi mért és elképzelt értéket meghaladja a Tisza vízszintje a folyam alsó, dunai torkolatánál, de a megerősített gátak egyelőre bírják a soha nem látott víztömeg nyomását – jelentette az MTI. A nagybecskereki járásban rendkívüli árvízvédelmi állapotot hirdetett Goran Knezevic polgármester: a közlekedési, építőipari és mezőgazdasági vállalatok kötelesek az árvízvédelmi stáb rendelkezésére bocsátani munkagépeiket. A vajdasági vízgazdálkodási vállalat szakemberei szerint az eddig megtett árvízvédelmi intézkedéseknek köszönhetően remélhetőleg sikerül mederben tartani a Tiszát, de egy gátszakadás beláthatatlan következményekkel járna. A legnagyobb veszélynek három Nagybecskerek környéki falu van kitéve: Nagyerzsébetlak, Lukácsfalva és Aradi.
A rovarirtó spray is kevés volt, a világbajnokra csak ráijesztettek a darts-vb-n















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!