Tegnap elsőfokú ítéletet hirdetett a Bács-Kiskun Megyei Bíróság büntetőtanácsa a kecskeméti maffiaperben. A döntés szerint a vádlottak bűnszervezetben készültek egy velük elszámolási vitába keveredett vállalkozó megölésére. Ennek érdekében szerb végrehajtóik hazájukból fegyvereket szereztek be, amelyekkel a kiszemelt áldozat embereinek ellenállását akarták letörni. A szervezetet az elsőrendű vádlott, R. László irányította, de négy vádlott-társa is vezető szerepet töltött be a csoportban.
A többiek a másodrendű vádlott, M. Péter végrehajtó csapatához tartoztak. Az egykori birkózóbajnokot, G. Nándort, illetve az ötödrendű vádlott, M. Richárd egykori üzlettársát, P. Józsefet felmentették a vádak alól.
*
A bíróság R. Lászlót bűnszervezet tagjaként elkövetett emberölés előkészületében mint társtettest, illetve ugyanígy minősülő, folytatólagosan elkövetett fegyvercsempészettel mint felbujtót ítélte el. Ezért 12 éves fegyházbüntetést kapott. A bíróság döntése szerint a fegyvercsempészetben a bűnszervezet vezetői közül a másodrendű M. Péter és az ötödrendű M. Richárd vett még részt, ezért ők 10 és 8 évi szabadságvesztést kaptak. A harmadrendű Cs. Zsigmondot és a negyedrendű F. Attilát viszont „csak” az emberölés előkészületében találták bűnösnek, amely miatt 5, illetve 6 éves fegyházbüntetést rótt ki a büntetőtanács. A csoport egyik végrehajtója, a szerb állampolgárságú Endrigo N. 10 évi szabadságvesztést kapott, s véglegesen kiutasították Magyarország területéről. A két, Kecskeméten lebukott futárt, Z. Imrét és Á. Zsoltot 7-7 év fegyházbüntetésre ítélték. A bírói tanács mindannyiukat kizárta a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségéből.
A szintén szerb Vladimir S. 3 éves büntetést kapott, s öt évre kiutasították az országból. Az egykori birkózóbajnokot, G. Nándort, illetve a Nirvána nevű éjszakai szórakozóhely volt vezetőjét, P. Józsefet felmentették az emberölés előkészülete, illetve a lőfegyverrel visszaélés vádja alól. Őket a bíróság tegnap szabadon bocsátotta. A tizenhatmillió forintos bűnügyi költség jelentős részét is a vádlottak viselik. Az ügyész a szerb Vladimir S. büntetését tudomásul vette, míg a többiek esetében súlyosbításért fellebbezett. A vádlottak – G. Nándoron és P. Józsefen kívül, akik elfogadták a felmentést – hatályon kívül helyezésért, enyhítésért, illetve felmentésért fellebbeztek.
A bíróság csak részben osztotta a bűnszervezetre vonatkozó ügyészi megállapításokat. Mellőzte azokat a nem bizonyított felvetéseket, hogy R. László már a kilencvenes évek közepétől működtette csoportját, amely prostitúcióval, kábítószer-kereskedelemmel, védelmi pénzek szedésével és más legális, illetve jogtalan tevékenységgel foglalkozott. A bíróság szerint az eljárásban az bizonyosodott be kétséget kizáróan, hogy 2004 tavaszától követték el bűnszervezetben a cselekményeket a vádlottak.
Az ítélet szerint az R. László vezette bűnszervezet egy 1996–
1997 körül keletkezett közös üzletből származó 80 ezer dolláros követelést akart az Energol-ügyben is vádlott V. Gábortól behajtani. Mivel egykori üzlettársuk nem fizetett, 2004 tavaszán elhatározták, hogy megölik. A férfi T. Tibortól kért védelmet, ezért a csoport vezetői úgy gondolták, hogy inkább az utóbbi férfit lövetik le, s így duplán járnak jól: megszerzik V. Gábor tartozását, s egyben T. Tibor érdekeltségeit. Külföldi bérgyilkosokat bíztak meg a munka elvégzésére, s megegyeztek az ügy koronatanújával, a szerb állampolgárságú Szlobodan Sztojanoviccsal, illetve a hatodrendű vádlottal, Endrigo N.-nel, hogy hazájukból fegyvereket és plasztik robbanóanyagot szereznek be. Az ügyben együttműködő, gyanúsítottként szereplő K. Árpád utazott ki déli szomszédainkhoz tárgyalni az ottani fegyvercsempészekkel. Ehhez a futár két alkalommal 2800 eurót kapott M. Pétertől és R. Lászlótól. Az áru fuvarozásában Z. Imre és Á. Zsolt segédkezett. Összesen két szállítmány érkezett Magyarországra, de az utóbbit a rendőrség Kecskeméten lefülelte.
Az elsőfokú döntés indokolásakor a bíróság kifejtette: a vádlottak tagadták a bűncselekmények elkövetését, de főleg azt, hogy bűnszervezetet alkottak volna. Védekezéseikben rendre azt hangsúlyozták, hogy csak barátok voltak. Főleg az együttműködő gyanúsítottak szavahihetőségét igyekeztek kétségbe vonni. Illetve azt, hogy a rendőrség jogosan kötött velük vádalkut. A bíróság szerint azonban a vádlottak cselekményének társadalmi veszélyessége alapozza meg az egyezség jogosságát. Arról nincs adat, hogy a rendőrség befolyásolta volna az együttműködők vallomásait, hiszen a bennük fellelhető ellentmondások éppen azt erősítik: nem egyeztették azokat.
Átirat kérdőjelekkel. A persorozat egyik tavaly nyári tárgyalásán a bíróság a Nemzeti Nyomozó Iroda átiratát ismertette, amelyben az állt: a Belgrádban lévő Szlobodan Sztojanovicsot felhívta egy Zsolt nevű ügyvéd, aki terhelő vallomásának visszavonását kérte tőle, s ezért pénzt ajánlott föl. Munkatársunk megkérdezte az ügyben eljáró főügyészhelyettest, aki azt a tájékoztatást adta, hogy Bérdi Zsolt ügyvéd szerepelhetett az inkriminált jelentésben. Ám később kiderült, hogy a jogásznak nincs köze a leírtakhoz.
origo.hu
Komoly fertőzésveszélynek tesszük ki magunkat, ha így kezeljük a nyers húst
