Szó szót követ a lexikonháborúban

Amióta a tekintélyes nemzetközi tudományos folyóirat, a Nature tavaly megjelentette tanulmányát, amely szerint az enciklopédiák királya, a Britannica pontosság tekintetében nem sokkal jobb, mint az interneten sok százezer lelkes amatőr által írt és szerkesztett Wikipedia, kitört a háborúság az eddig békésnek hitt szótárírók között. A Britannica ellentámadása után most a Nature vágott vissza egy újabb cikkben.

Az első csatára tavaly decemberben került sor, amikor is a Nature nyilvánosságra hozta azt a dolgozatot, amely azt vizsgálta, van-e – és ha igen, milyen – különbség az Encyclopaedia Britannica és a csupán interneten elérhető Wikipedia szócikkei között. Köztudomású, a Britannica világszerte az enciklopédiák koronázatlan királya, ezért maga az összehasonlítás is szentségtörőnek tűnt: a 2001-ben alapított, interneten elérhető Wikipedia szócikkeit ugyanis bárki szerkesztheti, ereje épp abban van, hogy sok százezer felhasználó – akik között komoly, elismert tudósok is akadnak szép számmal – javítgatja ki egymás hibáját, többnyire pusztán kedvtelésből.
Hogy is kelhetne versenyre hát egy ilyen lexikon – még ha oly sokan ügyelnek is benne a pontosságra – a tudatosan és csak szakemberek által szerkesztett Britannicával?
A válasz majdnem mindenkit meglepett. Az igaz, hogy a szócikkek olvashatósága, felépítettsége tekintetében a Wikipedia elmarad a Britannicától, de pontosságában, illetve a lefedett témaköröket tekintve méltó versenytársa a tiszteletre méltó enciklopédiának – legalábbis ez derült ki a Nature tanulmányából. A tudományos folyóirat által felkért független szakértők szerint ebben ugyanis egyforma minőséget nyújt az amatőr mozgalomként indult világhálós lexikon és az Encyclopaedia Britannica: a Britannicában ötven tudományos szócikkre négy nagyobb és százhuszonhárom kisebb tévedés jutott, míg a Wikipediában a szintén négy nagyobb tévedés mellett százhatvankét kisebbet találtak.
A felmérés készítői szerint a Wikipedia hátrányát kompenzálja legalább tízszer akkora terjedelme és frissessége, ugyanis a Wikipedia szoftvere gyakorlatilag mindenkinek megengedi, hogy szócikket szerkesszen, cseréljen, felvegyen vagy töröljön.
Az Encyclopaedia Britannica büszkeségében sértett csapata „végzetesen elhibázottnak” nevezte a Nature decemberben megjelent tanulmányát, és féloldalas újsághirdetésekben szólította fel a tudományos folyóiratot, hogy vonja vissza állítását, miszerint a két lexikon egyenrangúnak tekinthető, és hosszas fejtegetésben visszautasított 50 hibát. Az enciklopédia chicagói főhadiszállásán azonban a szerkesztők érezték, hogy ennek a háborúnak tétje van: négy országból harminc szakembert kértek fel arra, hogy a Nature által felhasznált szócikkeket górcső alá vegye. A konklúzió: a magazin cikkében majdnem minden „hibás vagy félrevezető” volt.
A Nature azonban néhány nappal ezelőtti írásában határozottan visszautasította a vádakat, s kitartott amellett, hogy a felmérés tisztességes volt: a szakértőknek nem mondták meg, hogy melyik szöveg honnan származik. „Összehasonlításunk részrehajlás nélküli volt, és visszautasítjuk a Britannicának azt a vádját, miszerint tisztességtelenül jártunk volna el. Kitartunk a cikk mellett” – fogalmaznak a szerkesztőségi állásfoglalás zárósoraiban.
Mindenesetre a Nature tanulmánya nyomán a Wikipedia és a Britannica egyaránt javításokat eszközölt a világhálóról elérhető tudásgyűjteményében.
A nyomtatott enciklopédiákat nagy piacvesztéssel fenyegeti a világhálón ingyen hozzáférhető információ. A Britannica nyomtatott kiadásában 65 ezer, internetes kiadásában 120 ezer szócikk található, a folyamatosan bővülő, soknyelvű Wikipedia angol szócikkeinek a száma viszont meghaladja a 700 ezret. A Wikipedia például az Encyclopaedia Britannicát is megemlíti, de a gesztus viszonzására még várni kell.