Az apparátus csökkentése fontos eleme mind az MSZP, mind az SZDSZ célkitűzéseinek, ám a megvalósításról már megoszlanak a vélemények. Korábban Gyurcsány Ferenc a jelenlegi 14 helyett 12 minisztérium felállításában jelölte ki a hatékonyabb közigazgatás felé vezető utat, ám szóba került egy különálló fejlesztési tárca életre hívása. Méghozzá úgy, hogy egy helyre kerülne az informatika, az iparpolitika, a külkapcsolatok, a foglalkoztatás, a kutatás-fejlesztés, a közlekedés és a turizmus. Természetesen heves vita várható a „csúcsminiszter” személye körül is: egyelőre Kiss Péter neve merült fel a legnagyobb valószínűséggel.
A gazdaságra irányuló figyelem megerősödését várja a következő hónapoktól a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László lapunk kérdésére leszögezte: minden olyan lépést támogatnak, amely hozzájárul a gazdaság teljesítőképességének fokozásához. Ez megvalósulhat a gazdasági minisztérium megerősítése révén is. Lényegtelen, hogyan nevezik el az egyes szerveket, a fontos az, hogy jól működjenek – tette hozzá. A gazdasági érdekképviseletek e hét elején közzétett kiáltványára utalva megjegyezte: komoly társadalmi igények fogalmazódtak meg a gazdaság hatékonyabb kezelésével kapcsolatban, és a kamarák örömmel segítenék tanácsokkal a döntéshozókat. Hasonlóképpen vélekedik Némethy László, az Amerikai–Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke is, aki szerint a fontos az, hogy valóban kezdetét vegye az államigazgatás megújítása.
Az államháztartási egyensúly megteremtését és az egészséges, jól működő államigazgatás kialakítását tartja az új kormány egyik elsődleges feladatának Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke. A szakember fontosnak nevezte az üzleti szféra megbecsülésének javítását is, és rámutatott: a bürokrácia egyszerűsítése jelentősen gyorsítaná a gazdaság fejlődését, sőt a vállalkozások részéről ez elvárásként is felmerülhet. Mivel az államigazgatást többek között az üzleti szférából származó bevételekből finanszírozzák, jogos elvárás lehet, hogy a hivatalok segítsék a cégek működését, és az állam valóban szolgáltatóként lépjen fel. Dávid Ferenc is leszögezte: bár beleszólási joguk nincs, a vállalkozások szívesen lennének jelen a lényeges döntések meghozatalánál.
Lesújtó véleménnyel vannak a Kovács Kálmán vezette informatikai tárca munkájáról a piacon érintett vállalatok vezetői. A Napi Gazdaság tegnapi elemzése szerint a cégvezetők azt várták, a hogy szakminisztérium stratégiát alkot és együttműködik a versenyszférával. Ehelyett leértékelte az informatikát, öncélúság és csőlátás jellemezte a szaktárca munkáját.
Az informatika kérdésének kezelése más körökben is vitát kavart. Talán ennek köszönhető, hogy nem marad meg a minisztérium önállósága. A szocialisták és koalíciós partnerük vetélkedése a területért nem szünetelt eddig sem – az informatikával párhuzamosan foglalkozott az IHM és a Miniszterelnöki Hivatal –, a harc most teljes erőbedobással folytatódik. Az informatikai terület felügyelete ugyanis korántsem szűkíthető le az internetellátottság kérdésére – mondta el lapunk szakértője. Az államszervezet karcsúsítása, az e-ügyintézés, az önkormányzatok szolgáltatásainak informatikai átszervezése olyan változásokat indít el, amelyek felügyelete ma még nem jósolható hatáskört biztosít annak a pártnak, amelyik kézben tartja azt.
A szabad demokraták igyekeztek elébe menni a változásoknak. A választási kampányban azt fejtegették, hogy az informatika helye egy leendő „intelligens infrastruktúra” kiépítéséért felelős minisztériumban lenne, SZDSZ-es irányítással. Most inkább úgy tűnik, a Kiss Péter vezette gazdasági csúcsminisztériumban talál otthonra az informatika.
origo.hu
Tüntetők várták Balatonalmádiban Magyar Pétert, aki a testőreiről és a külföldi támogatásról is hazudozott - videó
