Átlagban – a következő négy év leforgása alatt – 10–17 százalékos nyereségnövekedést érhet el a kelet-közép-európai régió egyes országaiban a bankrendszer. Ennek a folyamatnak a motorja a térségi GDP-bővülés lesz – hangzott el a Pénzügykutató Rt. által rendezett, a bankszektor következő években zajló fejlődéséről szóló fórumon.
Spéder Zoltán, az OTP vezérigazgató-helyettese kifejtette: a térség államaiban a GDP-bővülés a 2006–2010 közötti időszakban várhatóan 3,6–7 százalék lesz. A jelentős növekedés azt hozhatja magával, hogy mind a lakossági, mind a vállalkozói hitelek dinamikusan bővülnek. Ugyanakkor a kamatrés, vagyis a betéti és a hitelkamatok közötti különbség még 2010-ben is magasabb lesz, mint a nyugat-európai országok átlaga. Az OTP kutatásai szerint a régióban a fogyasztási hitelek és a jelzáloghitelek szerepe erőteljesen emelkedik a következő négy esztendőben. Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyarányú devizahitelek kérdésköre „túldimenzionált”. A szakember úgy tartja: sem a lakosság, sem a pénzintézetek számára középtávon sem okoz akkora gondot az euró- és svájci frank alapú pénzügyi kölcsönök bővülése, mint ahogy az a médiában megjelenik. Felcsuti hangsúlyozta: a bankszektor a következő években minden tekintetben folytatja felzárkózását erőteljes ütemben a nyugat-európai országok bankvilágához. Ennek hátterében pedig az is áll, hogy hazánkban nálunk is alkalmazni kell a Bázel II–szabályokat, és ez a felzárkózást erősíti.
A Pénzügykutató Rt. elemzői azt feltételezik, hogy az új kormány gazdaságpolitikája a költségvetési kiigazítást és a konvergencia-program átdolgozását is tartalmazza majd, ugyanakkor nem zárták ki a 2010-es eurócsatlakozás elhalasztását.
Menczer Tamás: Ez még soha nem jutott eszembe! Avagy Magyar Péter ámokfutásának két hete, 1. rész.