Két sporthír. 1956. október 22.: „A Népstadion igazgatósága közli, hogy a folyó hó 28-i, Magyarország–Svédország válogatott labdarúgó-mérkőzés jegyei elővételben megvásárolhatók a sportcsarnoki (Istvánmezei úti) elővételi pénztárban. Jegyárusítás naponta 10–19 óráig. Erre a mérkőzésre az 1. számú bérletsorozat érvényes. (MTI)”
1956. december 27.: „A Népstadion igazgatósága közli, hogy az október 28-án elmaradt Magyarország–Svédország válogatott labdarúgó-mérkőzés jegyeit december 31-ig visszaváltják a Népstadion főépületében, az I. emelet 14-es számú szobában. (MTI)”
Ami a két sporthír között történt, magyar és világtörténelem. Eufória, majd jogfosztás (újra). Nemzeti újjászületés, majd bosszúállás.
A két sporthír között nagyot fordult a világ kereke.
Ami előtte történt: a Sebes-éra után Bukovi Nándor először 1956. július 15-én Budapesten ült a magyar válogatott kispadján. Az ellenfél Lengyelország együttese volt. Bozsik nem játszott. Puskással együtt azon a véleményen voltak, ha kikap a csapat, és ők a pályán vannak, senki sem moshatja le róluk, hogy sztrájkoltak. Sebes Gusztáv miatt. Végül aztán csak Puskás játszott, de sérülés miatt a 46. percben Szusza állt be a helyére. 4:1-re nyert a csapat, s ettől kezdve nem foglalkoztatta egyiküket sem, mi lesz, ha kikapnak.
Szeptember 16-án Belgrádban 3:1-re győzött a magyar csapat, 23-án Moszkvában 105 ezer néző előtt, a Lenin-stadion avatásán 1:0-ra vertük a szovjeteket, október 7-én Párizsban 2:1 volt a végeredmény válogatottunk javára, míg október 14-én a bécsi Praterban két gólt rúgtunk az osztrákoknak (2:0).
Parádés őszi produkció tehát az Európa elitjéhez sorolt négy válogatott ellen. Később derült ki, hogy Kocsis, Puskás és Czibor akkor szerepelt utoljára a magyar nemzeti tizenegyben.
Mert a soron következő, az október 28-ára tervezett fellépés a svédek ellen – a forradalom kitörése miatt – elmaradt. Bukovi el volt keseredve:
„Fene egye meg – mondta –, négy győztes meccs után először játszottunk volna idehaza…”
„Marci bácsi – nyugtatták –, ez a történelem…”
„Történelem, történelem! Nem várhattak volna egy hetet?…”
Változatlan a magyar válogatott összeállítása a svédek ellen – írták a lapok. Grosics véd… Apropó, Grosics. Bukovi harcolta ki, hogy az eltiltott tatabányai kapus szeptember 16-án a jugoszlávok ellen már újra kifuthatott a pályára.
„Marci bácsi – írta levelében a szövetségi kapitánynak a fekete párduc. – Nem is tudja, milyen jólesik, hogy megkeresett. 1956 januárja óta, amióta Tatabányára kerültem, kevesen hívtak Pestről… De amit Marci bácsi kért, azt nem tudom teljesíteni! Azt, hogy mondjam meg őszintén: mi is volt a vétkem! Ahogy Marci bácsi nem tudja, én sem tudom! Mennél többet gondolkodom, annál inkább oda lyukadok ki, hogy valójában az 1954-es világbajnokság döntőjének elvesztése játszik közre a meghurcolásomban…”
„Ki beszél? – kérdezte a kapuvédő, miután felvette a telefont. – Bukovi Márton? Tiszteletem, Marci bácsi, köszönöm, hogy hívott, mi újság az ügyemben? Hogy engem… ismét… a válogatottban? De hát… Hogy a legilletékesebbtől tudakozódott utánam? Megtudhatom, mi volt ennek a beszélgetésnek a lényege? Tehát megkérdezte. Mi az oka annak, hogy Grosics Gyula, aki lassan egy éve visszakapta a játékjogát (és a Honvéd után a Tatabánya kapusa lett – K. A.), még mindig nem védhet a válogatottban, és hogy adnak-e ők odafent engedélyt rá? … És a válasz? Hogy nem rájuk tartozik, véd-e a válogatottban Grosics, és nem értik, miért kell ahhoz egyáltalán engedélyt kérni, hogy a Grosics védhessen!… De hisz ez azt jelenti, hogy… Természetesen, ott vagyok!”
A távirati iroda szeptember 8-án közleményt tett közzé: „Az Országos Testnevelési és Sportbizottság, valamint az Országos Társadalmi Labdarúgó-szövetség elnöksége megvizsgálta Grosics Gyula labdarúgó ügyét. A hozott határozat szerint Grosics Gyula megváltozott magatartása miatt ismét jogot kap a válogatott csapatban való szereplésre, ha formája ezt indokolja, és ha a szövetségi kapitány választása rá esik.”
Semmilyen vizsgálatról nem volt szó. A kapus magatartása semmiben sem változott korábbi önmagához képest. De valahogy tudatni kellett a közvéleménnyel, miért kerül vissza a „megtért bárány”.
Tehát a svédek ellen tervezett összeállítás: Grosics – Kárpáti, Börzsei, Kotász – Bozsik, Berendi – Sándor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor. Tartalék: Komáromi, Hegyi, Bundzsák, Machos. A válogatottmérkőzés előtt NB II-es találkozót szerveztek a Bp. Szikra és a Győri Vasas csapatai között 12 óra 30 perces kezdettel. Azt is megírták a lapok, hogy a svédek elleni meccset jugoszláv játékvezetői hármas dirigálja…
Két sporthír adta az ötletet e sorok megírásához. Ami a második hírt illeti: nem tudjuk, hányan mentek el annak idején a Népstadion főépületébe, hogy visszaváltsák jegyeiket. Bizonyára élnek közöttünk olyanok, akik féltve őrzik ereklyéjüket, amely a forradalomra emlékezteti őket, és eszük ágában sem volt pénzt kérni érte. Hiszen emlékezhetünk, hogy mennyire rejtegettük és dugdostuk a forradalom dokumentumait, szórólapokat és újságokat, lyukas zászlókat és nemzetiszínű kokárdákat, a fényképekről (és negatívokról) nem is beszélve.
Barátom, A. Karcsi, akkoriban elsőéves magyar–történelem szakos hallgató két színházjegyet őriz, amely 1956. október 25-ére a Katona József Színházba, a Főbenlövendők klubja című Sartre-darabra szólt. (Évfolyamtársával, Á. Pistával együtt mindketten megsebesültek, és a csodával határos módon maradtak életben a Parlament előtti vérengzésben.)
A. Karcsi úgy dédelgeti a szóban forgó két színházjegyet, mint megmenekülésük szimbólumát, és a világ kincséért sem tudna megválni tőlük.
Mára ezek a dokumentumok visszakapják fényüket. Szikráznak ismét, mint az ékszerek. Sokáig forgatjuk ujjaink között, miközben a nyugtalanság már gyülekezőben van az idő mélyén.
Csak a rend kedvéért: a svédekkel 1957. június 16-án játszottunk legközelebb. A stockholmi Rasunda stadionban volt a meccs, 0:0 lett a végeredmény.
De az már egy másik magyar válogatott volt.
Brüsszel háborús tervei megbuktak: magyar diplomáciai siker a csúcson – napi összefoglaló














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!