Mind több szakmai csoport, érdekképviselet, gazdaságelemző cég és milliárdos magánember érzi úgy: nemcsak hogy tanácsot, hanem kormányprogramot is adni kell a régi-új kormánynak. Persze, még nem tudni, mik is a reformprogramokkal házaló közgazdászok és gazdasági érdekképviseletek ajánlatai: biztatások vagy egyfajta nyomásgyakorlás, hogy elkerüljük a legfájdalmasabbat, amikor is a piac kényszeríti ki a változásokat. Ha megvizsgáljuk a napvilágra került dolgozatokat, egyvalami bizonyosnak tűnik: a lakosság széles rétegeit érintő megszorítások elkerülhetetlenek, illetve szükség van az állami hivatalok nagyarányú leépítésére és az állam olcsóbbá tételére. Vegyük sorjában a megjelent anyagokat. A választások másnapján fizetett, egész oldalas hirdetésben tette közzé tizenhat gazdasági érdekképviselet a kiáltványát. A kamarák, vállalkozói szövetségek azt remélik, az egyebek között államháztartási és adóreformot hozó háromoldalú (munkaadók, munkavállalók, politika) megállapodást sürgető kezdeményezéshez mielőbb sikerül megnyerniük minél több nagy nevet és szervezetet.
Az Élet és Irodalomban megjelent írásban drámai fogyókúrát javasolt a túlsúlyos pannon pumának Bokros Lajos, Bauer Tamás, Csillag István és Mihályi Péter. Áfaemelést, gázártámogatást, a lakáshitel kamatainak megszüntetését, a munkavállalói egészségbiztosítási járulékot és ötezer forintos alapdíjat javasol négy neves közgazdász a magyar gazdaság egyensúlyának helyreállítása érdekében. Kifejtik, hogy visszaállítanák a tandíjat, és a 13. havi nyugdíjat beépítenék az alapjáradékba. A szerzők leírták azt is, hogy az utóbbi hat esztendő gazdaságpolitikája a jövőfelélés jegyében telt el. Összesen 1100-1200 milliárd forintos kiigazításra van szükség 2008-ig ahhoz, hogy elkerülhető legyen a válság, és tartósan 4-5 százalékkal növekedjen a gazdaság – így tartja a CEMI (Central European Management Intelligence). A neves közgazdászokat tömörítő szervezet állítja: a tapasztalok szerint a kiigazítás akkor fékezi kevésbé a gazdaságot, ha a kiadásokat csökkentik, ezért ez lenne a kívánatos módszer. A CEMI tanulmányt is készített Makroegyensúly és gazdasági növekedés Magyarországon címmel. Ebből kiderül: az állami szektor bértömegének két évre szóló befagyasztása 190–225 milliárd, 90 ezer állami alkalmazott leépítése további 130–175 milliárd forint megtakarítást hozna, a vizitdíj bevezetése és a gyógyszerkiadások fékezése pedig összesen 130–180 milliárdot.
Az államháztartási hiány csökkentése érdekében azonnal 500 milliárd forintos megtakarítási tervet kell kidolgozni – áll a Kopint-Datorg intézet javaslatcsomagjában. A Kopint-Datorg által kidolgozott 12 pont szerint az év második felében az állami intézmények működési költségeit 10-15 százalékkal, 200-300 milliárd forinttal lehet csökkenteni. A kutatók úgy tartják, a kormányzatnak magán kell kezdeni a takarékosságot, vagyis példát kell mutatnia. Az egyre gyorsabban „elszálló”, 2006-ban várhatóan 380 milliárd forintra duzzadó gyógyszerkasszából 40 milliárdot meg lehet takarítani, és a felsőoktatás pazarló kiadásait is fékezni lehet. A 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emelése szeptember elsejétől 100 milliárd forintos bevételt eredményezhet – áll az anyagban.
A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) tízpontos vállalásjavaslattal rukkolt ki. A dokumentum olyan ajánlásokat tartalmaz, melyeket a VOSZ szerint vállalnia kellene a pártoknak, és főként a leendő kormánynak. A VOSZ minden egyes javaslatához egy pontszám is tartozik: minden párt annyit pontot szerezhet, amennyit az általa felvállalt pontok érnek.
Az ICEG Európa Központ kutatói 400 milliárdos lefaragást sürgetnek. E komoly tétel három fő forrásból jöhetne össze: az állami intézmények racionalizálásából, létszámcsökkentéséből, a nagy elosztó rendszerekben elért megtakarításból, illetve a bevételek növeléséből. A szakértők úgy tartják: az adóbevételek növelésére – részben a régiós adóverseny miatt – jelenleg nincs tér, vagyis alapvetően kiadáscsökkentésre van szükség. Elkerülhetetlen, hogy ezt a lakosság is megérezze. Ugyanakkor nem látnák jó megoldásnak a kedvezményes, 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra történő emelését az ICEG munkatársai, akik úgy vélik, nem biztos, hogy az egykulcsos rendszer felé kellene elmozdulni. A közgazdászok szerint kifejezetten elhibázott lépés volt a felső áfakulcs csökkentése, ugyanis miközben a versenyképességen nem javított érzékelhetően, több száz milliárd forinttal csökkentette a költségvetés bevételeit. Miközben a felsorolt szervezetek elkészítették a gazdasági „kormányprogramokat”, nem tudni, megszületett-e már a „hivatalos verzió”. A Népszabadságban megszellőztetett megszorító csomag 300-350 milliárdos visszafogással jár, ám szakértők szerint a kiszivárogtatott lefaragások – emelkedő eva, növekvő áfa, a közszféra fizetésének befagyasztása, csökkentett gyógyszerár-támogatás, kórház-finanszírozás mérséklése – legfeljebb a megszorító csomag tervének a felét tehetik ki. Tekintettel azonban az őszi önkormányzati választásokra, valószínűsíthető, hogy az első kiigazító lépések kevésbé érintik majd a választók meghatározó rétegeit.
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Utazhassanak ingyenesen a kutyájukkal és a kerékpárjukkal a nyugdíjasok és a gyerekek is
