A hatalom rátelepedhet az uniós forrásokra

Decentralizáció helyett központosítás – egyelőre ennyi olvasható ki az új kormány fejlesztéspolitikájának szerkezeti átrendezéséből. A miniszterelnök lényegében a saját kezébe vonja a vezénylést; az ellenzék attól tart, hogy a megaprojektek előnyt élveznek majd a sok kis pályázattal szemben.

Bár a kormányprogram részleteit nem ismerjük, a koalíciós megállapodás már tartalmaz támpontokat a fejlesztéspolitikáról. A koalíciós pártok egyezségének értelmében a kormány létrehozza a nemzeti fejlesztési tanácsot. A testület elnöke a miniszterelnök, tagjait a kormányfő, alelnökét a koalíciós partner jelöli – áll a megállapodásban. A szabad demokraták Magyar Bálintot bízták meg ezzel a feladattal. Az uniós pénzek fölött ezután a Miniszterelnöki Hivatalon belül létrehozandó nemzeti fejlesztési ügynökség diszponál majd: a pénzosztó szervezetet a hírek szerint ismert üzletemberek – például Bajnai Gordon, a Wallis Rt. vezérigazgatója – irányítják majd.
– Soha nem látott erőkoncentráció játszódik le az uniós pénzek befogadására szolgáló intézményrendszerben – mondta el kérdésünkre Nógrádi László, a Fidesz szakpolitikusa. A korábbi intézményi döntéshozatal helyett a miniszterelnök személyes döntései lesznek a meghatározók. Ez előrevetíti, hogy koncentrálódnak a pénzek is, és előnybe kerülnek a megaprojektek, az eurómilliárdos infrastrukturális beruházások. Ugyanakkor háttérbe kerülnek a kis- és középvállalatok, a munkahelyteremtés szempontjai – fejtegette Nódrádi, aki szerint a fejlesztések haszna egy szűk réteghez kerül majd.
– Mindannyiunk közös érdeke, hogy a kormány jól végezze az uniós pénzek befogadásának feladatát, de félek, hogy nem jó irányba mennek a dolgok – mondta Boros Imre, az Orbán-kormány PHARE-pénzekért felelős tárca nélküli minisztere. Először is tabula rasát kellene csinálni, tisztázni, hogy az első Nemzeti fejlesztési terv hárommilliárd eurós leszerződött keretéből menynyi pénzt utaltak ki valójában a pályázóknak. A Baráth-féle adminisztráció ugyanis olyan lassan dolgozott, hogy több pályázó tönkre-ment, mire megkapta a támogatást.
– A második Nemzeti fejlesztési terv során évente több támogatás fogadását kell majd levezényelni, mint amennyi eddig összesen érkezett. Ha nem akarjuk, hogy ezek kárba vesszenek, ki kell építeni a regionális és kistérségi szervezeteket. Csakhogy – fejtegette Boros Imre – e tekintetben nagy a bizonytalanság a végeken. Boros attól tart, hogy a nemzeti fejlesztési tanács mint afféle tárcaközi szervezet a szokásos huzakodások színtere lesz, a fejlesztési ügynökség pedig olyan távol van a helyi szinttől, hogy ez akadályozza a munkát.