A skanzen megóvja és átmenti a múlt értékeit

A felföldi mezőváros tájegységével gazdagodott az 1967-ben megalapított skanzen állandó kiállítása. A szombati eseményen jelen volt többek között Sólyom László köztársasági elnök, Bozóki András kulturális miniszter, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye közgyűlésének elnöke.

Egyedi hangulatú, ötletes és igen emlékezetes délelőtt várta a szentendrei skanzen új, hetedik tájegységének megnyitójára érkezőket. A zöld lombok közül felbukkanó, kilenc lakóházból és több melléképületből álló településrészletet mintha egy száz évvel ezelőtti mezővárosból nyisszantották volna ki egy gigantikus ollóval főterestül, és hozták volna a Pilis lankáira. A kikiáltó a bejáratnál többedmagával az egyszeri kiadású, négyoldalas Felföldi Híreket osztogatta, amelyben Cseri Miklós, a skanzen igazgatójának sorai mellett a látogató a városavató ceremónia menetét, híreket, verset, ismeretterjesztő írást és korabeli nyelvezetű reklámokat is olvashatott. A hivatalos ünnepség kezdete előtt a városka 1906-ot idézte egy vásári délelőttön. Több árus kínálta portékáit – mai árakon. Lehetett kapni lekvárt, mézet, almát, fonott portékát, szőttest és ruhát, de a legnagyobb forgalom mégis a különböző édességeket, kekszet, gumicukrot árusító asztalnál volt. Kisebb kakasos nyalókát háromszáz, sós perecet háromszázötven forintért lehetett fogyasztani az ünnepi eseményen. A hivatalos megnyitóig vásári komédiások szórakoztatták az egybegyűlteket. Lapunk Cseri Miklós igazgatót kérdezte az új kiállításról, aki a múzeum történetének legattraktívabb, legtöbb pénzből és legnagyobb energiabefektetéssel elkészített tájegységének nevezte azt. Úgy gondolja, sokat számít majd az intézmény ismertsége és látogatottsága szempontjából is, így a tavalyi év kétszázezer látogatójánál idén többet várnak. Mint fogalmazott, a különböző interaktív programok segítségével újabb kultúrköröket is el tudnak majd érni, ami mindenféleképpen fejlődést jelent a múzeum számára. A szezon rendezvényei közül kiemelte a húsvétit húszezer érdeklődővel, valamint az e heti pünkösdi hétvégét. Az igazgató elárulta azt is, hogy terveik közt szerepel egy kisvasút megépítése, mely megkönnyítené a parkban a közlekedést.
Az elöljárók, miniszteriális vendégek érkezését követően Cseri Miklós Pál apostol szavaival jellemezte az elmúlt néhány év munkáját. Nemes harcként mutatta be a munkálatok előkészítését 2003 telétől, köszönetet mondott a kulturális kormányzatnak és a településeknek, a segítőknek és az elkötelezett gyűjtőknek, valamint a munkatársaknak és a múzeumi szakmának. A skanzen nem kirabol és kirakatba tesz településeket, hanem megvéd és átment értékeket, hazánk gyönyörű vidékeire irányítja a figyelmet.
Bozóki András a skanzen különlegességét emelte ki, amit számos díj – köztük a 2006-os Prima Primissima – is bizonyít. Ez a múzeum ötvözi a kultúráról kialakult fogalmainkat, megmutatja, hogy egymás mellett élhet a múlt és a jelen, szellemi és tárgyi örökségünk. Eleink életét őrzi meg a skanzen, ami bennünk élő tudássá, hagyománnyá válik.
Jelképesen köszöntötte a következő évek, évtizedek látogatóit Gyárfás Ildikó, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy az itt látható tájrészlet kedvet csinál majd az eredetihez is. Sós Tamás, Heves Megye Közgyűlésének elnöke gratulált a színvonalas kiállításhoz, ahhoz, hogy a szabadtéri múzeum munkatársai életet és múlt század eleji gondolatokat varázsoltak a falak közé. Thomas Bloch Ravn, az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetségének alelnöke dicsérte a magyar intézmény nagy ívű fejlődését, céltudatossága, határozottsága mintául szolgálhat Európában.
Sólyom László köszöntőjével nyílt meg a felföldi mezőváros tájegység, melybe a köztársasági elnök szavai szerint immár szellem költözött. Büszkeség és szeretet töltheti el az idelátogatókat, Magyarország bármely részéről is származzanak, hiszen a tájak itt is összeolvadnak.