A telek a legjobb befektetés

Továbbra is a társasházi építésre alkalmas telkek jelentik az ingatlanpiac legmegbízhatóbban teljesítő szegmensét – olvasható az Otthon Centrum legfrissebb Lakáspiaci Monitorjában. Az új otthonra vágyók egyre nagyobb arányban a negyven négyzetméter körüli és tízmillió forintos ár alatti lakásokat keresik. Emellett továbbra sem kelendők a panellakások, de az egyre több eladatlan új lakás miatt a használt lakások is igen nehezen eladhatók.

Megszűnt az idei első negyedévben a 2003-ig tartó piaci lendület áthúzódó hatása, azaz megépültek a 2004 előtt megkezdett nagyobb beruházások – szögezi le az Otthon Centrum legfrissebb Lakáspiaci Monitorjában. Az építési kedv elsősorban a megyei jogú városokban esett vissza, ahol 31 százalékkal kevesebb új engedélyt adtak ki. A társaság részletes piacfelmérése szerint az első negyedév végén Budapesten több mint kétezer elkészült, ám még eladatlan lakás volt a fővárosban. Véleményük szerint ez a szám az év végéig valószínűleg emelkedni fog, hiszen a tervezett átadások tanulsága szerint a lakásépítési aktivitás növekszik. Adataik szerint a legfelkapottabbak a VII., a IX., a X., a XIII., a XV., a XVI. és a XVIII. kerületek voltak, itt értékesítették a lakások 90 százalékát. A rozsdazóna mellett új fejlesztési területek – városperemi részek, belváros, Duna-part – kapnak egyre erősebb hangsúlyt. Megmaradnak fejlesztői slágerterületeknek a VI., a VII., a VIII., a IX., a XIII. és a XIV. kerületek, de a vásárlók érdeklődési körébe újabb kerületek is bekerültek.
Az értékesítési céllal épített lakások térhódításával párhuzamosan tovább zsugorodik az új építésű lakások átlagos alapterülete. A garzon helyett immár két-három éve a másfél és egy plusz két fél szobás lakások jelentik a slágerterméket. Ez azonban nem vonta maga után a lakásméretek növekedését. Az elemzők szerint Budapesten a vásárlók 26, vidéki városokban pedig 17 százaléka keres 40 négyzetméternél nem nagyobb új építésű lakást.
Budapest és a vidéki városok viszonylatában látványos különbségek mutatkoznak a lakásigényekben és -lehetőségekben. Míg vidéken a vevők fele keres tízmillió forintnál olcsóbb lakást, a fővárosban ez az arány 30 százalékos (a budai oldalon mindössze nyolc százalék). Jelentős különbségek vannak ezek mellett az egyéb preferenciákban is: míg a fővárosban az ár, a szobaszám és a jó környék után a közlekedés a negyedik legfőbb választási szempont, vidéken ezt még a „lakás a hányadik emeleten van” és a lakás állapota is megelőzi fontosságban.
Bár a kormány tavaly augusztus óta Panel plusz néven a panellakások felújításában húszmilliárd forintos kedvező feltételű hitelkerettel támogatja a tulajdonosok és az önkormányzatok önrész-előteremtését, nem várható, hogy a lakásállomány mintegy ötödét adó panelok vonzó költözési célponttá válnak. Egyébként nemcsak a panellakáspiac pang, hanem általában a használt lakásé is. Előzetes illetékhivatali információk szerint 2005-ben Budapesten körülbelül 52 ezer lakóingatlan-tranzakció zajlott, ami nagyjából a 2000-es szintnek felel meg, s 2004-hez képest 16 százalékos csökkenést mutat. A jelentős kínálat és a nem versenyképes árak miatt a lakások értékesítési ideje egyre hosszabbra nyúlik, ma már csak az eladók 56 százaléka tudja egy éven belül értékesíteni lakóingatlanát.
A fentiek figyelembevételével elmondható, hogy továbbra is a társasházi építésre alkalmas telkek jelentik az ingatlanpiac legmegbízhatóbban teljesítő szegmensét – olvasható a Lakáspiaci Monitorban. Itt tavaly is teljesült a lakáspiac egészét jellemzőnél magasabb, körülbelül tízszázalékos áremelkedés. A legkeresettebbek továbbra is a városközponthoz minél közelebb eső V., VI., VII., VIII. és XIII. kerületi részek. A Nagykörúton belüli rész kínálatának szűkülésével a kijjebb eső telkek iránt is fokozódik az érdeklődés, ami megmutatkozik az árak gyors emelkedésében is. Ugyanígy egyre keresettebbek a középső-józsefvárosi fejlesztési lehetőségek, köszönhetően a most már valóban, láthatóan meginduló Corvin sétány városmegújítási projektnek. Ezen a részen egy év alatt 60-70 százalékkal nőttek a telekárak. Emellett folyamatos az érdeklődés az I. és a II. kerület belső részei iránt, így az árak gyors – lakásnégyzetméterre vetítve 150-160 ezer forintig növekvő – emelkedése sem meglepő. Az utóbbi évek tömeges lakásépítéseinek színterein – Középső-Ferencváros, Angyalföld, Zugló, Kelenföld–Albertfalva – beindult a piaci önszabályozási folyamat, azaz csökkent a kereslet, stagnáló vagy csak enyhén emelkedő telekárakat eredményezve.