Elképzelhető az Egészségügyi Világszervezet szerint, hogy emberről emberre terjedt át a madárinfluenza Indonéziában – jelentette az MTI. Most azt vizsgálják, miként fertőződött meg Észak-Szumátrán az a família, amelynek mind a hat tagja meghalt a betegségben. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a harminckét éves apa fiától kapta el a kórt annak ápolása közben. Hangsúlyozták azonban, hogy a „családi járvány” kitörésének egyértelmű oka még nem bizonyított. Mindazonáltal az esetet közegészségügyi szempontból a legsúlyosabb fejleménynek tekintik a madárinfluenza 2003-as felbukkanása óta, mert – a mostanival ellentétben – eddig minden fertőzésre találtak egyértelmű magyarázatot – mondta Peter Cordingley, a WHO nyugat-csendes-óceáni szóvivője.
Kiss Tímea, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) sajtóirodájának munkatársa lapunknak elmondta: Magyarországon egyelőre nincs szükség rendkívüli intézkedésre az indonéziai eset miatt. Nem bizonyított ugyanis, hogy emberről emberre terjedő vírus okozta a tragédiát, miként egyelőre azt sem igazolták a vizsgálatok, hogy a madárinfluenza vírusának H5N1-es altípusában „genetikai átrendeződés” következett be. Ha ez mégis bebizonyosodna, akkor arról hivatalos értesítést kap az ÁNTSZ – fűzte hozzá.
*
Az észak-szumátrai eset nem bizonyítja, hogy létrejött a H5N1-es vírusnak az a mutációja, amely komolyan fenyegetne járvánnyal – nyilatkozta Szlávik János, a Szent László Kórház főorvosa. Elmondta: az a kór ugyanis, amely emberről emberre képes terjedni, nemcsak a vérben, de a különféle váladékokban is megjelenik. Ha az indonéz családban a vírus ilyen mutációja alakult ki, akkor valószínűleg nemcsak egy ember fertőződött volna meg, hanem a falu más lakói is.
Válság Bukarestben. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő irányítja tegnaptól a madárinfluenza elleni küzdelmet koordináló országos járványügyi válságstábot, miután Traian Basescu államfő rendkívül élesen bírálta a hatóságok eddigi intézkedéseit. A bukaresti kormány tegnapi ülésén részt vevő román államelnök kaotikusnak nevezte, ahogyan az illetékes hatóságok felléptek a Romániában második alkalommal járvánnyá terebélyesedett madárvész ellen, megengedhetetlennek tartva, hogy tíz nappal az első gócpont kialakulása után sem tudni, honnan származik a tíz megye 46 településén, valamint a fővárosban pánikot kiváltó vírus. Basescu elmarasztalta a madárinfluenza vírusának terjesztésével Magyarországot és Szlovákiát hírbe hozó román hírszerző szolgálatot (SRI) is, amely szerinte a Brassó megyei hatóságok cinkosságával, alaptalanul vádolta meg a két EU-tagállamot a kórokozó exportálásával. „A hírszerzés jelentése sajnos nemcsak az intézményt, hanem Romániát is lejáratta az európai nyilvánosság előtt” – szögezte le a román államfő, utalva a SRI kedden közzétett jegyzékére, amely többek között a bábolnai Aviagen Kft.-től származó pulykanövendék-szállítmányt okolta a romániai madárvészjárvány kialakulásáért. A román hírszerzés később elismerte, hogy jelentésében tévesen állította, hogy a bábolnai cégtől pulykacsibék kerültek volna az erdélyi Brassó megyébe, sőt tegnap azonnali hatálylyal leváltották a titkosszolgálat brassói parancsnokát. Egyébként a hírszerzésnek a madárvész megjelenéséről felállított elmélete politikai lavinát indított el Bukarestben. A román képviselőház vizsgálóbizottságot hozott létre a madárkór ügyében, a parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottsága pedig bejelentette: magyarázatot kér Radu Timofte SRI-igazgatótól arra, hogy ki a felelős a szolgálaton belül a „konfúz és ellentmondásoktól hemzsegő” jelentés összeállításáért. Ugyanakkor Sergiu Medar, a román államfő nemzetbiztonsági tanácsadója a szenátus védelmi bizottsága előtt tegnap elismerte, hogy a madárvész terjedése immár nemzetbiztonsági kérdésnek számít Romániában. A madárinfluenza terjedése miatt már negyvenhat települést tartanak karantén alatt az országban, és a vírust immár kimutatták a román főváros 5. számú kerületében is.
Arra utasítja a hazai baromfitelepek üzemeltetőit Gráf József mezőgazdasági miniszter, hogy ne fogadjanak vendégmunkásokat azokról a romániai területekről, ahol kimutatták a madárinfluenzát – olvasható a Miniszterelnöki Hivatal európai uniós hírlevelében. A szaktárca vezetője a szomszédos ország madárinfluenza-helyzetéről kapott brüsszeli tájékoztatás után döntött így. A miniszter egyébként hatmilliárd forintra becsülte a magyar baromfitenyésztők kárigényét. A kártalanítás költségét fele-fele arányban állná a magyar állam és az EU-büdzsé.
Gráf József elismerte, hogy Brüsszel kategorikusan elutasította azt a magyar tervet, amely a baromfigazdaságok újjászervezésére kért volna támogatást. A bizottság ugyanis rendszerint a termelés visszafogásához és nem a növeléséhez adja az ilyen jellegű segítséget.
Totális megtévesztés a baloldali sajtó részéről: a valóság az, hogy nem vehetnek tőkealapok termőföldet!















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!