Alkotó ellenzékiség ésszerű feltételekkel

A kampány tanulságait akkor érdemes megvitatni, ha az a torzsalkodás és bűnbakkeresés helyett a jövőre vonatkozó tervek megalkotását szolgálja. Ezt Navracsics Tibor, a Fidesz nemrégiben megválasztott, új frakcióvezetője mondta lapunknak adott interjújában a Fidesz szombati kongresszusán történtek kapcsán. Orbán Viktor szerepéről úgy vélekedett, elsősorban a pártelnök személyes döntésétől függ, hogy a Szövetség élén kívánja-e folytatni. A frakcióvezető beszélt arról is, hogy Pokorni Zoltán 2010-ben a Fidesz főpolgármester-jelöltjeként indulhat el, és kifejtette, bár szólnak érvek egy árnyékkormány létrehozása mellett, ez csak akkor képzelhető el, ha – utalt az MDF-re – minden politikai erőről egyértelműen kiderül, melyik oldalon áll.

Most először került be a törvényhozásba, és máris egy nagy frakciót vezethet. Mit gondol, az elméleti tudás, amit maga mögött tudhat, elegendő lesz, hogy a parlamenti rutint pótolja?
– A rutint nem tudja pótolni. De számítok a frakció vezérkarára, éppen ezért igyekeztem olyan embereket magam mellé válogatni, akik a segítségemre lesznek.
– Ön előtt többen – Áder János, Pokorni Zoltán és Varga Mihály – is visszautasították a felkérést a frakcióvezetői tisztségre. Nem okozott ez dilemmát önnek? Nem volt kínos?
– Soha nem tartottam hiúsági kérdésnek, hogy milyen munkát végzek. Amikor hosszú évek szimpátiája után, az 1994-es választásokat követően megkerestem Áder Jánost, azt mondtam neki, döntsék el ők, hol tudják a legjobban hasznomat venni. Így voltam aztán a Miniszterelnöki Hivatal sajtófőnöke, de dolgoztam egyszerű beosztottként is a kancellária kommunikációs központjában. Magyarán, hogy hányan utasították vissza előttem a pozíciót, az engem nem érdekelt presztízsszempontból. Csak azt tartottam szem előtt, hogy valakinek meg kell oldania ezt a helyzetet.
– Az előbb említettek közül többen a frakció összetétele miatt nem vállalták a feladatot, mondván, a korábbinál kevesebb a profi politikus, viszont sok az önjáró ember köztük. Ön hogyan fog bírni velük?
– Én nem tudok erről, csak azt tudom, hogy Áder János már szeptemberben közölte, hogy akármi is lesz a választás eredménye, nem kíván frakcióvezető lenni. Varga Mihály önmagát mint szakpolitikust „mérte be”. Pokorni Zoltán pedig régóta kacérkodik a fővárosi karrierrel. Ennek megalapozását abban látja, hogy most XII. kerületi polgármester lesz, hogy aztán 2010-ben főpolgármester-jelöltként indulhasson el. Nem látom, hogy bármilyen probléma lenne jelenleg a frakción belül a kommunikációval, de annyi bizonyos: miután a szövetségesek köreiből több képviselő jutott mandátumhoz, színesebb lesz a kommunikáció. Ez azonban fegyelmezési problémát biztosan nem okoz.
– Az MDF, sőt az MSZP részéről is pozitív kicsengésű nyilatkozatok kísérték a megválasztását. Pusztán stílusbeli változás lesz ez a Fidesz parlamenti munkájában, vagy újfajta ellenzéki szerepre készülnek?
– Azért tesz rám vonatkozóan mindenki pozitív megjegyzéseket, mert még nem volt igazán éles parlamenti vita. Az alkotó ellenzékiség viszont az egész ciklusban jellemezni fogja a Fidesz parlamenti munkáját. Az MSZP–SZDSZ-koalíció az elmúlt négy évben súlyos államháztartási helyzetet idézett elő, a magyar állam súlyos válságot él át, ilyenkor az ellenzéknek is kötelessége részt venni a helyreállításban. Az alkotó ellenzékiségnek ugyanakkor vannak ésszerű feltételei. Minden együttműködés alapja, hogy értsünk egyet abban, milyen súlyos a kialakult helyzet, és kik a felelősök. Mindaddig, amíg a koalíció visszautasítja ennek tisztázását, semmiképpen nem beszélhetünk hatékony együttműködésről.
– Ha már a felelősség kérdésénél tartunk: meddig mennek el alkotó ellenzékiségük bizonyításában? A miniszterelnök nyitott egy kommunikációs zsákutcát az ellenzék előtt azzal, hogy egyeztetésre hívta őket a tervezett kormányzati lépések ügyében. Ha nem mennek el, vagy nem egyeznek meg, könnyen leázik önökről az alkotó ellenzéki címke, ha közös nevezőre jutnak, máris a zsákutca végén találják magukat: közös a felelősség.
– Az alkotó ellenzéki címke azért nem tud leázni rólunk, mert az Országgyűlés alakuló ülése óta nem telt el még egy hét, a választások óta egy hónap, és ez idő alatt az egyetlen cselekvő erő a magyar politikában a Magyar Szolidaritás Szövetsége, a Fidesz és a KDNP. A kormányoldal bénultan tölti a napjait, és veszekednek arról, hogy kinek milyen pozíció jusson, milyen legyen a kormányzati szerkezet. Mi tehát dolgozunk, míg a kormánykoalíció terveiből egyelőre annyi került napvilágra, hogy lehet, hogy lesz vizitdíj, de az is lehet, hogy nem. Ezt a miniszterelnök sem tudja még megmondani. Azt ellenben meg tudja mondani, hogy annyira bonyolult reformokat kívánnak bevezetni, hogy ehhez külön reformbizottságot és reformtitkárságot hívnának életre. Ebből mi nem kérünk. Audikat, titkárnőket, szolgálati lakásokat láttunk már eleget. Ha át akarjuk alakítani az államot, akkor csakis az olcsóbb működés irányába mozdulhatunk el.
– A Fidesz frakciójában már létrejöttek a kabinetek, alakulóban vannak a politikai munkacsoportok. Mi a különbség egy kabinetvezető és egy árnyékminiszter között? Működtethető ön szerint egy árnyékkormánymodell a magyarországi politikai struktúrában?
– Itt megint arról van szó, hogy mi tudjuk, milyen szerkezetben képzeljük el a következő négy évet, a kormányoldal viszont nem tudja, mit akar. Mi előzetesen hét kabinetet hoztunk létre, ám csak kísérleti jelleggel, hiszen az Országgyűlés szerkezete, bizottsági felépítése nem ismert, hasonlóan a kormány szerkezetéhez. Az árnyékkormány általában azokban az országokban működik jól, ahol egypárti kormány jön létre, és egyértelmű, ki hol helyezkedik el a politikai palettán. Szólnak amellett érvek, hogy a Fidesz egy árnyékkormányszerű szervezetet hozzon létre, hívják bárhogyan is, de bizony a magyar politikai életben van olyan párt, amelyről egyelőre nem tudjuk eldönteni, hogy a kormányoldalon vagy az ellenzéki oldalon foglal helyet.
– Ez az a párt lehet, amelyet nemrégiben Orbán Viktor az MSZP egyik tagozatának nevezett. A második választási fordulót megelőző MDF-es lépéssorozat tükrében milyen parlamenti munkakapcsolatra számít a fórummal?
– Az MDF-nek először el kell döntenie, hogy 2010-ben a kormányt akarja leváltani, vagy az ellenzéket. Dávid Ibolya azt mondta a választások éjszakáján, hogy a jobboldalon történő átrendeződésnek az MDF nem haszonélvezője, hanem előidézője akar lenni. Ez, ha szigorúan vesszük, hadüzenet a Fidesznek. Mi egyelőre a nagyobb testvér türelmével viseljük mindezt. Az MDF-nek először túl kell jutnia önmeghatározási problémáin, csak azután derülhet ki, együttműködhetünk-e bizonyos kérdésekben. Az első parlamenti szavazások mindenesetre azt mutatják, hogy az MDF a kormánypártokkal tart. A Ház alakuló ülésén maga az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke ismerte el, hogy valóban történtek választási csalások, csak az OVB nem volt képes ezeket kezelni. Ezt a beszámolót az MDF zokszó nélkül megszavazta.
– Csak egy évre vállalta a frakcióvezetést. Szerepet játszott a döntésében, hogy jövő tavasszal esedékes a tisztújítás a Fideszben, ami egyesek szerint érintheti akár Orbán Viktor párton belüli pozícióját is?
– Nem teszem függővé saját frakcióvezetői munkám értékelését mások politikai pályafutásától.
– Egyetért egyébként azzal, hogy a 2006-os választások egyik tanulsága, hogy bár a Fidesz elképzelhetetlen Orbán Viktor nélkül, a vezérszerepnek búcsút kell intenie?
– Orbán Viktor a Fideszen belüli megújulásnak soha nem akadálya volt, hanem általában kezdeményezője. Az, hogy Orbán Viktor kívánja-e folytatni a Fidesz élén, az elsősorban az ő személyes döntésétől függ.
– Kósa Lajos mindenesetre úgy látja, nem Orbán lesz négy év múlva a Fidesz miniszterelnök-jelöltje, sőt Kövér László is azt nyilatkozta, hogy a Fidesz akkor volna igazán erős, ha több jelölt közül választhatná ki a legalkalmasabb kormányfőjelöltet a következő választásokon.
– Nem vagyok olyan okos, hogy most meg tudjam mondani, 2010-ben ki lesz a Fidesz miniszterelnök-jelöltje, másrészt Orbán Viktor akár az ország legnépszerűbb politikusa is lehet addigra. Nem tudjuk, mi előtt állunk. Gyurcsány Ferenc lassan a Magyar Köztársaság hivatalos lapjává előlépő internetes naplójában megszellőztet olyan reformelképzeléseket, amelyek horrorisztikusak, időnként pedig ellágyult hangon szól az ő kulturális identitásáról. Orbán Viktor és a Fidesz politizálását is nyilvánvalóan befolyásolhatja, hogy nem tudni, milyen évek várnak ránk.
– Ön politológusként mit gondol, milyen hibák okozták a választási kudarcot?
– Inkább a jövővel foglalkoznék. Az elemzői vélemények megfogalmazása legyen Tölgyessy Péterék feladata.
– Azt szokták mondani, hogy a hibákból tanulni kell, így tehát azokról szükségszerűen beszélni kellene. Ön a Fidesz programjának fő kidolgozójaként is kifejthetné az álláspontját.
– A program kidolgozásában részt vettem, ám a kampánystratégia meghatározása mások feladatkörébe tartozott. A mostani nyilatkozataimat egyébként már nem lehetne elvonatkoztatni attól, hogy én vezetem a Fidesz frakcióját.
– Azt azért elismeri, nem csupán a vidéki részvétellel volt probléma, hanem például azzal, hogy Budapesten ismét kiütéses vereséget szenvedett a Fidesz, holott az elmúlt négy évben a 4-es metró alapkőletételén kívül nem történt semmi. Az Orbán-kormány alatt felépült a Nemzeti Színház, a Csodák Palotája, a Millenáris Park és a Budapest Sportaréna. Miért adták fel a fővárost?
– A Fideszt, éppen az említett beruházások miatt, sokkal inkább a 2002-es választásokon érte meglepetésként a fővárosiak értékítélete, hiszen az itt élő emberek egy része valóban elhitte, hogy az akkori kormány Budapestet büntette. A négy évvel ezelőtti állapotokhoz képest a Szövetség valamelyest javítani tudott.
– Arról a Fidesz kampányában nem esett szó, hogy 16 év alatt a jelenlegi városvezetés nulla kilométer metróalagutat fúratott. Jelenleg pedig több főpolgármester-jelöltje is van a Szövetségnek, aminek elég rossz üzenete van.
– Veszprém ügyeiről szívesen nyilatkozom, de a fővárosi kérdésekkel mást kellene megkeresni.
– Habony Árpád PR-guru sorsáról lehet tudni valamit?
– A frakciónak nem fog tanácsokat adni Habony Árpád.
– Szombaton megtartotta XX. kongresszusát a Fidesz, ahol megerősítették posztján az elnökséget, köztük Orbán Viktort. Nevezhető-e elsöprőnek a vezetőség támogatása, ha a számokat nézzük? Az 1751 küldöttből több mint hatszázan el sem jöttek a kongresszusra, sőt még a megjelentek közül is volt, aki nem szavazott. Nem tart attól, hogy a média egy része ezután arról fog cikkezni, hogy az 1751 küldött közül – még ha ez az érvényes voksok majdnem 88 százalékának is felel meg – mindössze 896 fő szavazott bizalmat az elnökségnek?
– Erre csak azt mondhatom, hogy ez egy határozatképes kongresszus volt. Az újságírók sok mindent írhatnak, de az itt született döntés elvitathatatlan.
– Mi volt ön szerint a tanácskozás legfőbb üzenete?
– A kongresszus múltról és jövőről szólt, egyrészt megérkezés volt ez, amenynyiben a kampány tanulságait összegeztük, ugyanakkor elrugaszkodási pont is, hiszen megfogalmaztunk egy jövőre vonatkozó stratégiát. Még a legkritikusabb hangon hozzászóló kongresszusi küldöttek is egyetértettek azzal, hogy a választási kampány tanulságai megvitatásának csak akkor van értelme, ha a torzsalkodás és bűnbakkeresés helyett a jövőre vonatkozó terveink megalkotását szolgálja mindez.