Orbán Viktor: A 2026-os választás egyik tétje, hogy Magyarországot pénzügyi rabszolgaságba engedjük-e + videó

Nem marad megválaszolatlan kérdés a kaposvári háborúellenes gyűlésen sem.

Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos

– A Davos-Kaposvár járattal érkeztem, brüsszeli kitérővel – fogalmazott Orbán Viktor a Digitális Polgári Körök kaposvári háborúellenes gyűlésén. A miniszterelnök jelezte, hogy első kézből tud beszámolni arról, hogy mi zajlik a világban és abból mi érinti hazánkat.

Köszönetet mondott a kaposváriaknak a bajtársiasságért és szolidaritásért, amit az eddigiekben kapott. Régi barátság ez Kaposvár és a Fidesz között – tette hozzá.

A kormányfő felidézte, hogy 1989. májusában járt először a városban, amikor arról akart meggyőzni mindenkit, hogy a kommunistákat küldjék haza.

Mint mondta, egyszer ott ragadt Kaposváron havazás miatt, és Szita Károly befogadta.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere és Orbán Viktor miniszterelnök a 

Úgy folytatta, Somogyország központja Kaposvár, közel Pécshez, ami egy nagyváros. A polgármester akkor azt javasolta, legyen elérhető a város, legyen a főiskolából egyetem, legyen kórház, melyet a Tisza most visszaminősítene, míg a Fidesz szerint minden megyeközpontban kell lennie erős egészségügyi központnak.

A kultúráról szólva elmondta, a színházat felújították, az ipart illetően pedig jelezte, százmilliárd forint értékű befektetés érkezett az elmúlt években.

A miniszterelnök jelezte, 2010-ben keresztény nemzeti alkotmányt hoztak létre, ami válasz volt arra, mi is a magyar élet, mi a magyarok dolga a világban. – az összes európai országétól eltérő nemzeti keresztény alkotmányunk van – mondta, jelezve, Kaposvár mindig számíthat a kormányra.

Magyarország mezőgazdasága húszmillió ember élelmezésére elegendő

A miniszterelnök egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy az emberiség távolodik a valóságos természetes közegétől. Kiemelte, hogy a falvakat meg kell őrizni, majd jelezte, hogy Somogy vármegyében van a legtöbb falu az országban.

Megjegyezte, hogy Magyarország mezőgazdasága húszmillió ember élelmezésére elegendő. Ezért a mezőgazdaság nagyon fontos támpillére a magyar gazdaságnak. Elmondta, hogy a Mercosur-megállapodás és az ukrán termékek behozatala azt jelenti, hogy a tízmillió magyar import termékeket kellene fogyasztania. Az importon pedig csak a kereskedőnek van haszna.

Ezért a magyar szuverenitásnak is kulcskérdése, hogy legyen magyar falu és mezőgazdaság

– húzta alá a kormányfő. Leszögezte, hogy a nemzeti parlamenteknek is ratifikálni az uniós megállapodásokat, amit nem vehetnek el tőlünk. Azonban a bizottság ideiglenesen hatályba akarja léptetni a Mercosur-megállapodást, amit azonban nem csak hazánk, hanem más országok sem akarnak ratifikálni.

Európai gazdaösszefogás kell és akkor a gazdákat meg lehet menteni

– tette hozzá.

Orbán Viktor úgy folytatta, a magyar mezőgazdaság sokat fejlődött, az unióban jó helyen állunk, de az első háromba kell bekerülni. Brüsszel a gazdák ellenfele Magyar Péterrel, Weberrel, Zelenszkijjel együtt.

A rezsiről azt mondta, a természetes piaci folyamatoktól elszakították az energiaárakat, ez volt a rezsicsökkentés.

Ha azt nézzük, mi van ma Európában, azt látjuk, ott kétszer, háromszor többet fizetnek. A rezsit országosan kell szabályozni, és elvéve a nagy vállalatoktól a profit egy részét, fedezni tudjuk a rezsicsökkentést

– mondta a kormányfő.

Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

A Tisza új igazolása, Kapitány István kapcsán jelezte, amikor meglódult az energiaárak növekedése a háború miatt, a Shell 19 milliárdról 40 milliárdra növelte a profitját. – Meggyőződésem, hogy a rezsicsökkentést, mint szolgáltatást fent kell tartani, és amíg nemzeti kormány van, addig marad, míg az ellenfeleink ezt el akarják törölni, erről Brüsszelből naponta küldenek levelet. Ez a választásnál is fontos – hangsúlyozta.

Hosszabb távon jelezte, cél, hogy elérjük az energiafüggetlenséget Paks 2 megépítésével, Paks 1 üzemidejének meghosszabbításával, a napelem fejlesztésével, és gázmezők vásárlásával. – Ha ezt végig tudjuk vinni, akkor saját villamosenergia-igényünket magunk elő tudjuk állítani – mondta.

Ukrajna volt az ütközőzóna

Orbán Viktor elmondta, hogy Ukrajna volt az ütközőzóna a nyugati világ és Oroszország között. Azonban a nyugatiak és az ukránok úgy döntöttek, hogy Ukrajna csatlakozik a nyugati biztonsági rendszerhez. De az oroszok azt mondták, hogy ha ehhez ragaszkodnak a nyugatiak, akkor abból háború lesz.

Így is lett – tette hozzá a kormányfő. Szerinte bele kell törődni arra, hogy a NATO nem húzódhat Oroszország határainál, mert arra az oroszok háborúval fognak reagálni. Arról kellene megegyeznünk, hogy Ukrajna miként lesz ismét egy ütközőállam. Ennek az alternatívája a folyamatos háború – húzta alá.

Hangsúlyozta, legnagyobb veszély az, hogy a magyar gyerekeket elviszik katonának, és ott fognak állni Ukrajna földjén.

Mi nem szeretnénk olyat, hogy Magyarországon olyan kormány legyen, amely nem kimaradni akar, hanem egyszerre lépni a nyugat-európaiakkal. És, hogy ki jön vissza, arról a világháború dokumentumai beszélnek. A Tisza ellen kell fellépni, nehogy elvigyék a gyerekeinket

– hangsúlyozta.

A pénzről azt mondta, az unió a háború mellett döntött, ehhez két helyről szerez pénzt. A tagállamoktól, illetve hitelből. – Eddig 195 milliárd eurót küldtek, most 90 milliárdot adnak megint hitelből. Úgy nyerjen a Tisza, ahogy az ukránok visszafizetik majd ezt – mondta.

Brüsszel nem a távoli jövőben akarja felvenni az unióba Ukrajnát, hanem jövőre

A bizottság tervéről elmondta, a legfrissebb dokumentum szerint 800 milliárd dollár előállításáról beszélnek, ami nem tartalmazza a katona kiadásokat, az urán felmérés szerint ez külön a 700 milliárdot is meghaladhatja, és ennek az előteremtésére 2027-ig Ukrajna csatlakozzon az EU-hoz.

Vagyis a tagság nem a ködös távoli jövőben lesz, hanem jövőre, és a 800 milliárd valójában 1500 milliárd dollár

– emelte ki, hozzátéve, az első világháborús jóvátételt 1990-re fizették ki a németek.

A 2026-os választás tétje

A 2026-os választás egyik tétje, hogy Magyarországot ebbe a pénzügyi adósrabszolgaságba engedjük-e, vagy pedig nemet mondunk és ellenállunk – húzta alá Orbán Viktor. Majd bemutatta a kormány által elindított nemzeti petíciót, amivel a magyarok nemet mondhatnak az orosz-ukrán háború további finanszírozására, továbbá arra is, hogy a ukrán állam működését a következő tíz évben velünk fizettessék meg, illetve nemet mondhatnak a rezsiárak háború miatti emelésére. A miniszterelnök arra kért mindenkit, hogy töltse ki a nemzeti petíciót.

Megjegyezte, hogy ha most Ukrajna tagja lenne az EU-nak, akkor az unió közvetlen katonai konfliktusban állna Oroszországgal. Ukrajnának kívül kell maradni az Európai Unión, de beengedni őket életveszély és Magyarország számára folyamatos háborús veszélyt jelent – tette hozzá.

Leszögezte, hogy egy nagy nemzeti összefogásra lesz szükség, hogy Magyarország kívül maradjon a háborúból.

Trump nemcsak kitölti a hivatali idejét, hanem eredményeket ér el

A következő körben kérdezték a kormányfőt Trumppal való kapcsolatáról, mire úgy válaszolt, amit ma látunk, az szokatlan számunkra. – A mi kódrendszerünk eltér az amerikaitól, ők szuperlatívuszokban beszélnek mindig, míg mi visszafogottabbak vagyunk. Ennek most vége van, kiderült, hogy a NATO befuccsolt, és Trump mentette meg. A gázai övezetben is béke van most, Venezuelából pedig tonnaszámra szállították a drogot, ennek is vége van – sorolta.

Hozzátette, minden nemzetközi intézmény, ami megbénult, most eredményes. Lehet, hogy egész Grönlandot, mint egy jégdarabot bele akarta tenni az italába, és talán nem megy, de katonai szempontból minden úgy lesz, ahogy Amerika akarja. – Trump nem eltölti a hivatali idejét, hanem eredményeket ér el, remélhetőleg az orosz-ukrán háború terén is sikerül békét teremteni – mondta, hangsúlyozva, Magyarországnak Tump összességében jó, mert ha nem lennénk 2015 óta szövetségben, a rezsicsökkentésnek befellegzett volna, és az

amerikai befektetések érkeznek Magyarországra, és a pénzügyi védőpajzs esetében ha valaki pénzügyi válságot akarna kirobbantani Magyarországon, van védelmünk.

Cikkünk frissül. 

A miniszterelnök hetedik alkalommal szólal fel a háborúellenes gyűlésen, legutóbb múlt szombaton Miskolcon válaszolt a jelenlévők által feltett kérdésekre. 

A kaposvári rendezvény első felében beszédet mondott Szita Károly, Kaposvár polgármestere, Witzmann Mihály országgyűlési képviselő, Kelei Zita, Őrtilos polgármestere, valamint Móring József Attila és  Gelencsér Attila országgyűlési képviselők, továbbá Lázár János építési és közlekedési miniszter.

További játékainkhoz kattintson ide!