Május végén áll bíróság elé a soproni kutyaügyként emlegetett, nemzetközi visszhangot kapott eset főszereplője, a bányamérnök-szobrász Örsi András, aki egyedülálló kísérletekre hivatkozva tartotta iszonyatos körülmények között kutyáit. Mint azt megírtuk, a Magyar Állatvédők Országos Szövetségének feljelentése nyomán márciusban a rendőrség 209 kutyát és 61 lefagyasztott tetemet foglalt le a férfi balfi szőlőhegyi tanyáján és a város központjában lévő házában. Örsi András akkoriban lapunknak elmondta: egy hatalmas kutatási program részeként egyedülálló kísérletet végez, ebben egy neves budapesti professzor is támogatja. Kísérletei az úgynevezett cifra mudi sosem látott színváltozatainak létrehozására irányulnak, amelyeket az állatok egymás közötti szaporításával akart megoldani. Beszámolója szerint máris kitenyésztett 23 olyan hibrid kutyát, amelyek léte a tudomány mostani állása szerint lehetetlen.
Ám a jobbára egy alomból származó mudik és más magyar fajták keresztezéséből albínó, süket, beteges és életképtelen állatok jöttek a világra, amelyek a jelek szerint korántsem azok a „hihetetlenül ellenálló magyar fajták”, amelyek majd megszerzik Örsinek a világhírnevet.
A férfi kórházakból megsemmisítésre szánt, földre löttyintett ételmaradékkal etette őket, vizet pedig nyári melegben is ritkán adott nekik, mondván, az állatoknak meg kell edződniük. Az ebek egy részét félméteres láncon vagy kennelekben tartotta, a többi kiszökött a telepről, és falkákba verődve, szabadon kóborolt a szőlőhegyen, ezzel az ott lakókat is veszélyeztetve – tájékoztatta lapunkat Riba Katalin, a megyei főügyészség szóvivője. A nyomozó hatóság több száz oldalas iratanyagot és a helyszínen készült videofelvételeket adott át az ügyészségnek. Az igazságügyi állatorvos szakértők egybehangzó véleménye szerint az állatok pszichésen károsodtak, magatartásuk antiszociális. Az ügyészség egyrendbeli állatkínzás miatt emelt vádat Örsi ellen, de az ítélet súlyosságát mindenképpen befolyásolja az ott tartott állatok nagy száma. Az ügyészség indítványozni fogja elkobzásukat. Az állatkínzókat a törvény két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel sújthatja – fűzte hozzá a szóvivő.
Bár a tárgyalás rövidesen elkezdődik, az ügy néhány részlete máig tisztázatlan. A helybéliek ugyanis korábban több bejelentést is tettek a jegyzői hivatalnál, ahol azonban – állatorvosok szakvéleményére hivatkozva, miszerint a kutyák általános állapota jó – a dolgot rendben lévőnek találták, és nem intézkedtek. A szakvélemények díjára hivatkozva a most bíróság elé kerülő Örsit mindössze 31 478 forint eljárási költség megfizetésére kötelezték. Dobos József jegyző elmondta: eddigi utolsó döntésükben a megfelelő körülmények megteremtéséig a férfit eltiltották az állattartástól. Ami az állatvédők szerint legalábbis furcsa, hiszen a férfi éveken át a hatóság orra előtt végezhette kísérleteit, és ebben nem próbálták megakadályozni. Információink szerint az önkormányzatnál jogszabályi megkötöttséggel magyarázták azt, hogy nem léptek fel kellő eréllyel az állatok érdekében.
Közben az állatorvosi szakvéleményt adó Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának nevében Holló István dékán közleményben határozottan cáfolta a jegyző állításait. Eszerint két külön szakértői véleményt kértek tőlük, ezekben más-más kérdésekre kértek választ, de tartalmukról csak a megrendelő egyetértésével nyilatkozhatnak. Annyit azonban közölhetett: a soproni önkormányzatnak adott szakértői vélemény végkicsengése valójában az volt, hogy az állatok védelméről szóló törvény előírásai nem érvényesültek a telepen, a tartási körülmények nem megfelelők, a tulajdonos tenyésztői tevékenysége sérti az általános állattenyésztési szabályzatokat. Holló István úgy vélte, az intézkedések elrendelésekor a rendőrség figyelembe vette az említett szakértői véleményeket is.
Emlékezetes, kísérletei nagyszerűségének alátámasztására Örsi korábban többször is emlegette a budapesti Zöldág László professzor nevét, mint azt az embert, aki támogatja kutatásait, sőt publikációiban már használta is az eredményeit. Megkerestük a professzor főnökét, Fodor László egyetemi tanárt, a budapesti Szent István Egyetem dékánját, aki ezzel szemben elmondta: Zöldág professzor sohasem járt a soproni telepen. Néhány évvel ezelőtt, hóna alatt három kölyökkutyával, Örsi kereste fel azért, hogy öröklési kérdéseket beszéljen meg vele, és arra kérte, vizsgálja meg az állatait. A professzor ekkor küldte ki néhány diákját a telepre. Az általuk vett vérmintákból kiderült, hogy a rossz gének nemhogy eltűntek volna, hanem nagymértékben felszaporodtak. Az eredményről szakvéleményt adtak Örsinek, aki azonban nem volt hajlandó elfogadni, hogy nem az ő elméletét támasztja alá, amely – a dékán szerint – szöges ellentétben áll mindazzal, ami a szakkönyvekben található. Ezek után megszakadt minden kapcsolat Örsi és a professzor között. Mivel diákjaitól értesült a telepen tapasztalt körülményekről, Zöldág felhívta a férfi figyelmét arra is, hogy tartási és tenyésztési módszereivel veszélyezteti az állatait. Hozzáfűzte: most, amikor megszorult, mert kritikán aluli körülmények között tartotta kutyáit, Örsi a professzor nevével takarózik.
Márciusban az emberi szóhoz és érintéshez nem szokott, rettegő, megkínzott és beteg ebeknek egykettőre helyet szorítottak az állatvédő szervezetek, de voltak olyanok is, akiknek kutyák nélkül kellett hazatérniük. Ennek ellenére nemrégiben kiderült, hogy 16 kutyát jelenleg is a soproni gyepmesteri telepen őriznek. Árkosi József, a Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség szakértője szerint ezeket az állatokat lefoglalásukkor maga Örsi válogatta külön azzal, hogy megtartja őket. Azóta többször is meglátogatta, és igyekezett magához szoktatni az ebeket. A vádlott arról mesélt Árkosinak: azt tervezi, hogy a tárgyaláson a már viszonylag jó kondícióba került kutyákkal bizonyítja majd, jó gazdájuk volt.
origo.hu
Világosan kiderül a legújabb hangfelvételből: hazudott Magyar Péter a tüntetések költségeiről - de honnan jöhet a pénz?
