A pályázat célja nemzetközi színvonalú nanotechnológiai kutatólaboratórium létrehozása és kutatás-fejlesztési projektek működtetése. A magyar–orosz üzleti-tudományos együttműködés olyan, egészen a piaci hasznosításig terjedő kutatási és fejlesztési együttműködésre teremt lehetőséget a nanotechnológia területén, amely új exportlehetőséget, és ezzel a nemzetgazdaság számára is érzékelhető bevételnövekedést jelenthet – tájékoztatott az NKTH.
Mint lapunk korábban beszámolt róla, a kiírás során egyes pályázók meglepetéssel vették tudomásul, hogy győzelmük esetén a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvánnyal (BZAKA) kell együttműködniük. Azt is furcsállották, hogy az NKTH-tól rendkívül nehezen jutottak információhoz. Azt pedig különösen aggályosnak vélték, hogy a pályázatok elbírálásának napja április 21-re, az országgyűlési választások előtti utolsó munkanapra esett. Azt feltételezték, hogy a választások kimenetelétől függően esetleg a kormányzat még gyorsan kiutalja a pénzt az általa kiválasztott pályázónak. Azt is felrótták, hogy Hajtó János, a BZAKA igazgatója több szerepben feltűnt a projektben: részt vett a pályázatok elbírálásában, s kapcsolatai révén befolyása volt a bírálóbizottság összetételének meghatározására.
Cikkünk nyomán lapunkat megkereste Pungor Ernő akadémikus, az Antall-kormány minisztere, a Bay Zoltán-alapítvány létrehozója. Hangsúlyozta, hogy alapítványuk politikailag semleges, kizárólag tudománnyal, kutatással, illetve a kutatási eredmények ipari hasznosításával foglalkozik. Abban semmi kivetnivalót nem talált a professzor, hogy az NKTH az alapítványon belül jelölte ki a nanotechnológiai labor kereteit, hiszen épp ez a célja az intézménynek. Pungor Ernő ezzel kapcsolatban nemzetközi példákra is hivatkozott. A pályázat időbeli lefolyásáról azt mondta, féléves késésben van az egész projekt, s teljesen véletlen, hogy a választások idejére esett az elbírálás. Az akadémikus hangsúlyozta, hogy a közalapítványon belül teljesen elkülönítik a nanotechnológiai laboratórium megvalósítására szánt pénzt. Az NKTH által meghirdetett 1,8 milliárd forintot a lehető legszigorúbban tudományos kutatásra fordítják – jelentette ki Pungor Ernő.
Mint ismert, a magyar–orosz nanotechnológiai együttműködésről szóló megállapodást Vlagyimir Putyin orosz elnök magyarországi látogatásának alkalmával írta alá a két szakminiszter. A program része a laboratórium létrehozása. Az orosz kutatók – együtt az Egyesült Államok, valamint Kína és India tudósaival – élen járnak a legparányibb méretekkel foglalkozó nanotudományok szakterületén, az atom-, illetve a molekulaegyesítés technológiájának alkalmazásában kimagasló eredményeket értek el.
origo.hu
Vidnyánszky Attila nyílt levele Dúró Dórának
