Árvíz után marad a szemét

Lassan egy hónapja levonult az ár a Dunán, a töltéserősítésre használt homokzsákok és a hordalék nagy része azonban még mindig a partot vagy a települések határát rondítja. A folyó menti kerékpárutak veszélyessé és járhatatlanná váltak, a kiemelt idegenforgalmú Dunakanyar pedig bizarr képet mutat. A civilek szerint mihamarabb meg kellene kezdeni a helyreállítást.

Nem veszélyes, de potenciálisan fertőző hulladékként kell kezelni azt a homokot, amit a kiáradt folyók eláztattak. Ezt a zöldhatóság az érintett önkormányzattal az általuk kijelölt depóba szállíttatja, vagy vízügyi területről az állami szerv viteti el. A nem szenynyezett homok építési célra még felhasználható, ám a műanyag zsákok kiürítése többe kerül a hasznosításnál. Ezért akad olyan önkormányzat, amelyik inkább ingyen felajánlja a lakosságnak, csak hogy ne kelljen elszállíttatni – mondta lapunknak Reich Gyula, az Országos Műszaki Irányító Törzs szóvivője.
Az árral töménytelen mennyiségű szemét is érkezett, ami a parton felhalmozódott. Csak a Közép-Tisza vidékén a hullámtéren mintegy 13 ezer tonna hulladék úszik a vizen, ami fennakad a növényzeten. Ezeket a műanyag palackokból, uszadék fából és háztartási szemétből álló hulladékhegyeket haladéktalanul lerakóba kell szállítani. Ott, ahol nincs állami tulajdonú védmű, és nem az önkormányzaté a terület, a földtulajdonosok kötelessége a part megtisztítása, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a tétlenség miatt ezt az állam kénytelen magára vállalni. A környezetvédelmi felügyelőség ugyanis csak akkor kötelezhet a „rendrakásra”, ha környezetkárosítóvá válik a hulladék.
A Duna-parti Vác önkormányzata például az úszó szemetet már összeszedette, de nem ajánlotta fel a lakosságnak a megmaradt tiszta homokot – közölte Lajtai István, a város főtanácsadója. Azt inkább saját készletként tárolják, és városi építkezésekre vagy akár játszóterek feltöltésére fogják felhasználni. A vizes zsákokat a váci cementgyárban égetik el, a szennyezett homokot pedig hulladéklerakóba szállítják – állítja a főtanácsadó. A feltakarított uszadékot égetőben kívánják megsemmisíteni, két hét múlva pedig már teljesen megtisztítják a partot, és hamarosan helyreállítják a hullámtér rézsűjét is – tette hozzá.
A Dunakanyar térségét egyébként évente több százezer turista látogatja. A Magosfa Környezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány erdei kerékpártúrákat szervezne a számukra, ha maradt volna használható kerékpárút. Pantali Bence, a szervezet munkatársa szerint azonban a bicikliutakat még ma is vastag iszapréteg borítja, Váctól Nagymarosig a víz elmosta a töltésen futó és a parton kiépített utat is, ezek egy része járhatatlan. Tarthatatlan, hogy Kismarosnál a 2002-es árvíz idején leszakadt 300 méteres szakaszt még mindig nem állították helyre, sokan emiatt járnak a főúton – háborodott fel Pantali Bence.
A sérült kerékpárutat az önkormányzatoknak kell helyreállíttatniuk, akkor is, ha az külterületen halad. Ehhez az állami büdzséből igényelhetnek forrást, de csak ha a megadott határidőig bejelentik árvízkárként a védelmi bizottságon keresztül – közölte Bodor Ádám, a gazdasági tárca kerékpárügyi miniszteri biztosa.