Nem véletlenül vitáztak órákig az Országos Választási Bizottság tagjai a múlt kedden, amikor a parlament holnapi alakuló ülése elé szánt beszámolójuk tervezetét körvonalazták. Különösen sok szó esett arról, hogyan is közöljék a frissen megválasztott honatyákkal, milyen döntéseket hoztak az április 9–23. között megrendezett országgyűlési választások kapcsán. Szigeti Péter elnök indításként közölte: a voksolás törvényessége fölött őrködő testület, vagyis a február 6-án megválasztott új OVB eddig 203 határozatot hozott összesen. Ezek közül 63 került a Legfelsőbb Bíróság elé, mert valamelyik érintett nem volt megelégedve a döntéssel. A bírói fórum a határozatok 78 százalékát hagyta helyben, 22 százalékát megváltoztatta. Szigeti úgy vélekedett, az arány jó, különösen, ha „tovább tisztítjuk az adatokat”, s figyelembe vesszük, hogy a Fideszt érintő ügyek közül három voltaképpen egy, mert többen panaszkodtak hasonló okok miatt. Az elnök megítélése szerint a kép teljességéhez hozzátartozik: a 14-ből 7 esetben a bizottság tagjai a törvénybe újonnan beiktatott jogalkalmazói szempont szerint hozták meg döntésüket, vagyis a választójogi alapelvek figyelembevételével határoztak. Most már nemcsak a bíróság, hanem az OVB is mérlegelhet. Az esetek megítélésekor megfontolhatja például, hogy a képviselőjelöltek vagy az őket ajánló jelölő szervezetek, esetleg a médiumok nem sértették-e meg az indulók esélyegyenlőségét, vagy a választás tisztaságának, a jóhiszemű, s a rendeltetésszerű joggyakorlásnak, netalántán a választási csalások megelőzésének elvét. A választási eljárásról szóló 1997. évi törvény múlt évi módosítása óta az elmarasztalás alapja lehet az is, ha nem tisztelik a választás önkéntességét.
A parlamenti beszámolót előkészítő diskurzus a Belügyminisztérium Duna-palotájában akkor élénkült meg, amikor Bordás Vilmos, a bizottság Fidesz által delegált tagja azt mondta: a rendszerváltozás óta egyetlen testület sem tévedett annyit egy-egy országgyűlési választás alkalmával, mint a mostani. A tényekhez emellett szerinte hozzátartozik, hogy az elmúlt két hónap tévedései egy irányba mutatnak: az OVB a Fidesz rovására és a kormánypártok javára hozta meg határozatait. Bordás megemlítette: már a döntéshozatalkor is látnivaló volt, hogy némelyik határozata nem állja ki a próbát, mégis megszavazta azt a bizottsági tagok többsége.
Halmai Gábor, a testület elnökhelyettese erre úgy reagált: ironikusan azt mondhatná, ha az OVB MSZP-párti, akkor az LB a Fidesznek kedvez. De – tette hozzá –, ilyet nem állít. „Hagyjuk is ezt” – zárta le a maga részéről a nyilvánvalóan kellemetlen kérdést. Ám a bizottsági tagok nem hagyták. A vitában elhangzott, hogy a bíróság olykor önmagával is konfliktusba keveredett, emiatt esetleg jogegységi eljárást kellene kezdeményezni. Az MSZP által delegált Szoboszlai György kifejtette: nem biztos, hogy a bíróságot érdemes belekeverni a beszámolóba. Szerinte elegendő lenne azt rögzíteni, milyen határozatokat hozott a testület, mert most nem a bíróság végzései vannak terítéken. Fazekas Marianna, aki az ügyek lényegét tekintve általában Szigetivel és Halmaival ért egyet, úgy találta: a megváltoztatott határozatok aránya mégiscsak jelez valamit. Mint mondta, később külön is elemezni kellene a végzésekben kifejtett bírói álláspontokat.
A Legfelsőbb Bíróságon megváltoztatott 14 eset önmagáért beszél. Nehezen érthető, hogy ezekben a sajtó nyilvánossága előtt megtárgyalt ügyekben milyen szakmai bonyodalom okozhatta a kisiklást. A bizottsági üléseken egyébként többször megjelent az MSZP kampányigazgatója, Szigetvári Viktor is, hiszen a Fideszt érintő ügyek többségében ő emelt kifogást. Egy alkalommal, a szocialista párt beadványa nyomán a Köztársaság téri székház informatikusa is segítette a bizottságot a szakkérdések megértésében. Az sms-ek és az elektronikus levelek továbbítása kapcsán meghallgatta az OVB Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost.
A médiát érintő vitákat, ügyeket összefüggéseikben és nem azokból kiragadva kell megítélni. Az OVB a MIÉP–Jobbik a Harmadik út két ügyében figyelmen kívül hagyta ezt a közkeletű követelményt. Azt állapította meg, hogy a Kossuth rádió Krónika című műsora és a közszolgálati televízió esti programja nem adott kellő esélyt a jelölő szervezet számára. Az LB viszont arra mutatott rá: ha az esélyeket a műsorok összességének figyelembevételével teszik mérlegre, nem sérült a MIÉP–Jobbik joga, hiszen más politikai műsorokban gyakorta elhangzottak az érvei.
A testület az SZDSZ-t érintő kifogás kapcsán csak a panasz egyik felét bírálta el, a másikat nem. Az LB végzése szerint való igaz, hogy a bepanaszolt szórólapokat még nem terjesztette a párt, tartalmáról tehát nem értesülhettek a választók, Fodor Gábor ügyvivő azonban sajtótájékoztatóján elmondta, ami a szórólapokon áll: a sorkatonaság eltörlése a kormánynak köszönhető. Ez nem felelt meg a tényeknek, a kijelentés tehát – a bíróság végzése szerint – sértette a jóhiszemű joggyakorlás elvét. A kötelező katonai szolgálatot ugyanis az Országgyűlés szüntette meg, méghozzá az alkotmányt módosítva, kétharmados többséggel. Többek közt az ellenzék szavazataival.
Az MSZP javára öt ügyben tévedett az OVB. Egyik alkalommal egy olyan sms kapcsán, amelyet a bejelentő szerint a Hiller István, Gyurcsány Ferenc és Lendvai Ildikó által létrehozott Alapítvány a Modern Baloldalért, vagyis az Amőba küldött el. A telefonszámot azonban nem lehetett azonosítani. Péterfalvi Attila ombudsman a hasonló anomáliák kapcsán az egyik ülésen azt mondta: a választási ügyekben a bizonyítás a bejelentőt terheli ugyan, ám a bejelentők aligha tudnak ennek a kívánalomnak eleget tenni. A mostani hírközlési törvény szerint ugyanis a szolgáltató társaságok csak a nyomozó hatóság kérésére mondhatják meg, ki az előfizető. Tehát az OVB és a választási ügyekben ítélkező LB is hiába kérné az ilyen adatot. A választási bizottság az Amőba ügyében úgy látta, ha tettes nincs, mert kiléte a választási és a hírközlési törvény ellentéte miatt nem állapítható meg, akkor jogsértés sem állapítható meg. A bírák szerint viszont a tett jogsértő voltán nem változtat, ha elkövetője ismeretlen. A szocialisták támogatására felhívó sms tehát alkalmas volt a választók akaratának befolyásolására, emiatt pedig a kampánycsend megsértésére. Hasonló bizottsági, illetve bírói döntések születtek a „Húzzunk bele! Szavazz az MSZP-re!” szövegű, ismeretlen szerzőtől származó üzenet kapcsán is.
A sort ebben a Gyurcsány Ferenc hangján megszólaló automatikus telefonhívás ügye követte. Itt sem derült ki, hogy a hívást ki indította el, de nyilvánvaló volt, hogy a miniszterelnök a kampánycsend idején az MSZP-nek kampányolt. A bizottság véleményével ellentétben a bírák szerint ez is alkalmas volt a választók befolyásolására. Kampánycsendsértőnek minősítette az LB azt is, hogy a választás napján többeknek politikai tartalmú elektronikus hírlevelet továbbítottak az MSZP honlapjáról. Ez a bizottság szerint alkalmas lehetett ugyan a választók befolyásolására, jogsértés mégsem történt, mert a címzettek maguk igényelték a befolyásolást. Ugyanis regisztráltatták magukat a honlapon. A bírák szerint a törvény nem tesz különbséget, akarja-e valaki, hogy befolyásolják, vagy sem. Az erre alkalmas közlés önmagában kampánycsendsértő. Végül – az OVB elnéző döntése ellenére – vesztett a Magyar ATV. A bírák nem kereskedelmi, hanem politikai reklámnak minősítették, hogy a csatorna a választás napján olyan hetilapot reklámozott, amely Gyurcsány Ferenc fotóját közölte a címoldalon, méghozzá „Folyt. köv.” megjelöléssel.
Az SZDSZ és az MSZP javára szóló hat döntést a Fidesz rovására meghozott hat határozat követte – a Legfelsőbb Bíróság ezeket is megváltoztatta. Az ügyek felében a választási bizottság nem kevesebbet állított, mint azt, hogy Orbán Viktor megsértett három garanciális alapelvet: a választás tisztasága megóvásának, s a választási csalás megakadályozásának elvét, valamint a választásban való önkéntes részvétel kívánalmát. Tette ezt azzal a nyilatkozatával, amelyet két televízió-műsornak adott. A pártelnök azt mondta: felhívta a Fidesz aktivistáinak figyelmét, segítsék a szavazóhelyiségbe eljutni a gondjaikra bízott választópolgárokat. A Legfelsőbb Bíróság szerint a felhívás maga nem törvénybe ütköző. A végzés emellett rámutatott: Orbán az állampolgárok egymás közötti kommunikációjára hívott fel, ami az OVB eddigi gyakorlata szerint sem minősül a választójog megsértésének. A választási eljárásnak ugyanis a törvény szerint csak a választási szervezetek és a jelölők, illetve a jelöltek a részesei. A választók nem. Három másik ügyben a Fidesz három politikusának, Deutsch-Für Tamásnak, Balsai Istvánnak és Kupper Andrásnak a nyilatkozatait kifogásolva fordult az OVB-hez az MSZP kampányfőnöke. A képviselőjelöltek azt mondták, az MSZP választási csalásra készült, hiszen a párt szórólapjait több helyütt a hivatalos választási értesítőkkel együtt juttatták el a polgárokhoz. Az OVB két alapelv megsértését rótta a három fideszes politikus terhére. Mégpedig a választás tisztaságának megóvásáét, s a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásét. Az LB ezzel sem értett egyet. Kifejtette: erős megfogalmazásban ugyan, de a képviselőjelöltek a véleményüket hangoztatták.
Szigeti Péter elnök a parlamenti ülés előtt lapunknak azt mondta, az OVB nem elemzi külön a bírói határozatokat, ő maga viszont tanulmányt szentel majd ennek a témakörnek. Most tehát csak annyi mondható el, hogy míg a legutóbbi, a 2002-es országgyűlési választások idején az OVB öszszesen 123 döntést hozott, s a megtámadott 59 határozat közül a Legfelsőbb Bíróság egyet sem változtatott meg, addig az idén az OVB 203 ügye közül 63 került a bírák elé, s 14-ben született megváltoztató végzés.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke azt nyilatkozta: kiegyensúlyozottnak tartja az ítélkezési gyakorlatot a választási ügyekben.
Magyar Péter
Hiába próbálkozik Magyar Péter, a külhoni magyarokat nem lehet átverni
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!