Elkelt a Csepeli Szabadkikötő

Harmadik nekifutásra értékesítette a Csepeli Szabadkikötő részvénycsomagját az állami privatizációs szervezet. Bár sokan a Wallis és a német Rhenus AG szövetségét várták befutónak, a két cég végül nem is pályázott közösen. Az Erdért-konzorcium győzelme lapunk korábbi értesülését igazolja.

2006. 05. 11. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai (BLSZ) Zrt. 99 százaléknyi részvénycsomagjára kiírt privatizációs pályázaton az Erdért–Multicont konzorciumának ötmilliárd forintos vételi ajánlatát fogadta el tegnap az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. igazgatósága. A privatizációs szervezet három érvényes ajánlat közül választotta ki az eredetileg 3,2 milliárd forintos vételi ajánlattal részt vevő konzorciumot, amelynek az Erdért Zrt., az Erdért Ingatlanhasznosító Kft. és a Multicont Terminál Szolgáltató Kft. a tagja. A WPR Delta Kft. a 3,76 milliárdos ajánlatát 4,61 milliárd forintra emelte a privatizációs eljárás során, míg a Waberer’s Holding Logisztikai Zrt. 3,1 milliárd forintról 4,7 milliárdig ment el, és lett a harmadik legjobb ajánlattevő. Az ÁPV Rt. a harmadik privatizációs pályázaton hozta meg a döntést.
A 355 millió forint jegyzett és 477 millió forint saját tőkéjű BLSZ a Mahart Szabadkikötő Rt.-ből vált ki. Ez a társaság rendelkezik a Csepeli Szabadkikötő 75 évre szóló üzemeltetési jogával, valamint 75 évre haszonélvezeti joga van a földterületekre. A társasághoz 45 hektárnyi kikötői vízfelület és 38 hektárnyi fejleszthető ingatlanterület tartozik, de ezek az infrastruktúrával együtt nem kerülnek a befektető tulajdonába, hanem tartós állami tulajdonban maradnak.
Az Erdért konzorciumának győzelme csak azokat lepte meg, akik korábban kész tényként kezelték a Wallis és a német Rhenus AG összefogását. A Wallis Zrt. ugyanis a pályázat lezárása előtt néhány nappal együttműködési keretmegállapodást kötött a Rhenus AG-val. Mint a cégek bejelentették, a Wallis a Rhenusszal kíván együtt pályázni, mert a cég Európa-szerte jelentős referenciákkal rendelkezik. Az ÁPV Rt. közleményében azonban nem találni nyomát a Wallis–Rhenus konzorciumnak, bár arról hivatalos információnk nincs, hogy valójában ki tulajdonolja a WPR Delta Kft.-t. Elképzelhető, hogy a céget erre a programra hozták létre tulajdonosaik, amelyek egyike a „W” betűből ítélve akár a Wallis is lehet. A Rhenus AG azonban nem társult be a formációba. Meg nem erősített információnk szerint ugyanis önállóan indult, de kizárták.
Az Erdért konzorcium befutását viszont egyes szakértők már korábban valószínűsítették. Mint lapunk beszámolt róla, a pályázat kapcsán március végén érdekellentét alakult ki az ÁPV-ben. A konfliktusnak az volt az oka, hogy értesüléseink szerint az Erdért konzorcium mindvégig komoly politikai támogatottságot élvezett. Sokan ellentmondásosnak ítélték a Waberer’s és a Wallis megjelenését. Előbbi ugyanis a BILK Logisztikai Rt. tulajdonosa, amely a konténerpiacon a BSZL legnagyobb vetélytársa, a Wallis pedig nem kikötőüzemeltető, hanem ingatlanhasznosító társaság.
Az Erdért konzorcium sem egyszerű képlet – mondta el lapunknak egy nevét elhallgató, a privatizációs folyamatot jól ismerő szakember. A három megnevezett cég „vállán” ugyanis olyan cég jut a szabad kikötő üzemeltetésébe, amelynek megjelenését a legkevésbé sem tartották kívánatosnak a szakértők. Ugyanakkor a kiírás hibájául róható fel, hogy a szakmai, vagyis valóban kikötőüzemeltetéssel foglalkozó cégek a pályázat korábbi fordulóiban kihullottak a versenyből.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.