Ellentmondásos hajrá

A nagyszerű kezdés, a két győzelem és egy döntetlen után utolsó két mérkőzését elveszítve – Németországtól 6-2-re, Japántól 6-3-ra – csak a negyedik helyen végzett a magyar jégkorong-válogatott az amiens-i divízió I-es világbajnokságon. Szereplése így ellentmondásos, mert a játéktudás szempontjából szinte a lehető legtöbbet kihozta magából, ám ez az eredményesség rovására ment, ötödik találkozójára elfogyott az ereje. A vb-t Németország nyerte, s visszakerült helyére, az A csoportba.

2006. 05. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Németország látszólag simán, 6-2-re nyert a magyar válogatott ellen, pedig messze nem így történt. 1-0-ra, 2-1-re is vezettünk, egészen a 38. percig, csak a harmadik harmadban, annak is második felében jött ki a tudáskülönbség.
Az ugyanis nem vitás, hogy Németország lényegesen nagyobb erőt képvisel jégkorongban, mint Magyarország. Az infrastruktúrát, a jégcsarnokok és az igazolt játékosok számát szinte nem is lehet öszszehasonlítani, hokiban a Bundesliga pedig az egyik legerősebb bajnokság Európában. A német válogatott a világ első vonalába tartozik, részt vehetett a torinói olimpián is, ahol megszorongatva ellenfeleit tizedik lett. Igazából senki sem érti, mit keres a divízió I-ben. Tavaly nagyon balszerencsésen esett ki az A csoportból. Például
9-1-re verte a végül benn maradt Szlovéniát, de a vb végét nem bírta. A csapatjátékok közül azonban a tekintetben a jégkorong hasonlít a legjobban a labdarúgáshoz, hogy okos, fegyelmezett taktikával, lelkesedéssel, kis szerencsével jelentősen lefaragható a különbség.
Szombat este erre szolgáltatott nagyszerű példát a magyar válogatott. Már a mérkőzés eleje érdekesen alakult. A németek nem rontottak nekünk, pedig az előző három találkozójukon ezt tették az ellenfeleikkel. Ez egyértelműen azt mutatta, hogy van tekintélye a magyar csapatnak. Ez a 9. percben még tovább emelkedett. Feil korongot szerzett az ellenfél harmadában, Jánosihoz passzolt, aki bődületesen nagy gólt ragasztott Müller kapujába. A ferencvárosi csatársornak és Müllernek is ez volt az első gólja a világbajnokságon, persze mennyivel jobb adni, mint kapni. Egy perc múlva emberelőnyben a németek egyszerűen kipasszolták a támadóharmadból a pakkot – bizonyítva, mennyire idegesek.
Csak a 30. percben tudtak egyenlíteni – emberhátrányban, addig már három előnyt is kihasználatlanul hagyva. Hiába állt fel a magyar válogatott, elég volt egy hiba – Sille a palánk mellett elvesztette a korongot –, s kettő az egy ellen helyzet végén egyenlített Németország. Ám a 36. percben újra vezettünk. Ocskay lövésébe Gröschl tette bele az ütőjét, Müller ismét verve volt. Ha a középső húsz percet sikerül előnnyel zárni, talán az utolsó is másként alakul; ám ötödik fórjukat már értékesítették a németek, amihez az is hozzájárult, hogy Sille előzőleg elhagyta a botját.
Szuper Levente a folytatásban is bravúrok sorát mutatta be, de 3-2-es hátrányban, amikor elszállt a feljutás reménye, a társak hitüket vesztették. A súlyos vereséget szerencsére sikerült elkerülni, s el kell ismernünk, a 6-2 tükrözi a valós erőviszonyokat, nem a 2-2.
Vasárnap ennek ellenére nem tét nélkül korcsolyázott ki a magyar válogatott Japán ellen, hiszen a másodiktól a negyedikig bármelyik helyen végezhetett.
De fejjel és lábbal is tompán játszott csapatunk, azt sem sikerült kihasználni, hogy Kovács Csaba már a 4. percben megszerezte a vezetést. A japán egyenlítés után Palkovics a 28. percben újra előnyhöz juttatta a mieinket, de ezzel elfogyott a puskapor. Bár az ellenfél vitatható találattal vette át a vezetést, ez sem változtatott azon a tényen, hogy a magyarok messze elmaradtak a franciák és a németek ellen nyújtott teljesítményüktől. Végeredményben 6-3-ra kikaptak, s így a dobogóról is lemaradtak.
Kudarcot mégse emlegessünk, legfeljebb csalódást. Érdemes eljátszani a gondolattal, elégedettebbek lennénk-e, ha a magyar válogatott feladja a német-, esetleg a francia-meccset is, s erejét a japánok ellen tartogatva megszerzi a bronzérmet? Aligha. A magyar jégkorong-válogatott éppen azzal érdemel ki tiszteletet és megbecsülést, hogy a már-már lehetetlent kísértve újra és újra megpróbálja valóra váltani a nagy álmot, az A csoportos feljutást. Amikor ezt a célt számon kérjük, ne feledjük, hogy az országszerte épülő jégcsarnokok dacára csupán két-három versenyképes klubunk van, de például a dunaújvárosiak úgy készültek a világbajnokságra, hogy durván hathavi járandóságukra várnak hiába.
A fejlődés irányát elsősorban erre kell keresni. Ha itthon minden ideálisan alakulna, s ha a csapat jövőre olyan csoportba kerülne, ahol nincs eleve verhetetlen ellenfél, akkor van értelme álmodozni. Ellenkező esetben érjük be a realitással: a magyar válogatottól bravúr a dobogós helyezés.

A világbajnokság végeredménye: 1. Németország 10 pont, 2. Franciaország 7, 3. Japán 6, 4. Magyarország 5, 5. Nagy-Britannia 2, 6. Izrael 0. Németország feljutott az A csoportba, Izrael kiesett.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.