Hősök a háborúkban és a hátországban

Hőseinkre emlékezünk szeretetből, megbecsülésből, hálából – mondta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke tegnap Budapesten a Hősök terén, a magyar hősök napja alkalmából rendezett ünnepségen, ahol az első és a második világháborúban elhunyt katonai és civil áldozatokra emlékeztek. – Még 1917-ben született az a törvénycikk, amely kimondja, hogy a nemzet hősi halottai iránti kegyeletteljes tiszteletet méltó módon kell kifejezni. Bár a huszadik század viharaiban hosszú időre feledésbe merült e nap, a politikai rendszerváltozás a múlt újragondolását, újraértékelését is lehetővé tette. Volt úgy, hogy kegyetlenül üldözték nyelvünket, kultúránkat, de megóvták e kincset a névtelen hősök: az anyák, a tanítók, a prédikátorok. Ők együtt mentették meg a magyarságot attól, hogy ne osztozzon az előttünk járó nagy népek sorsában – emlékeztetett a házelnök.
Magyarországon a világháborúkban a hátországban elhunytakkal együtt milliónyian haltak meg, a második világégés 400 ezer katona és 600 ezer civil áldozatot követelt. A kommunizmus idején nem ünnepelhettük hőseinket, erre csak 1990-től nyílt ismét lehetőségünk, majd 2001. június 19-én az Országgyűlés törvénybe iktatta a magyar hősök emlékünnepét.
Az ismeretlen katona sírjánál Sólyom László államfő, Lomnici Zoltán főbíró és Szili Katalin házelnök mellett tegnap koszorút helyeztek el a Magyar Honvédség vezetői, valamint a parlamenti pártok képviselői is. Szolnokon felavatták a városi temetőben felújított második világháborús katonai parcellát.

Emlékmű. A hatvan évvel ezelőtt Németországba kitelepített fertőboziak tiszteletére állítottak emlékművet tegnap a Győr-Moson-Sopron megyei községben. Henn Márton polgármester beszédében bocsánatot kért a történtekért.