Tízre emelkedett a Közép-Tisza, illetve a Hármas-Körös torkolati szakasza mentén a töltéscsúszások száma, miután tegnap megomlott a rézsű a Hármas-Körös jobb partján, a korábbi istvánházai elmozdulás közelében. A védelemhez katonai helikopteres segítséget kértek a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szolnoki központjának szakemberei. A honvédség légi járművei ezért kaviccsal és homokkal megtöltött zsákokat szállítottak a területre.
Eközben változatlanul lassan apad a Hármas-Körös a mellékfolyóival és a Tiszával együtt, bár ez utóbbi folyón Fegyvernek és Csongrád, illetve Újszász és Szolnok között, valamint a Hármas-Körös jobb partján Mezőtúr és Csongrád körzetében rendkívüli árvízvédelmi készültséget tartanak fenn összesen háromszáztíz kilométeren.
A Tisza vízállása tegnap az 1970-es árvíz tetőzésének 960 centiméteres szintje alá csökkent Szegednél, ahol délelőtt már 955 centiméteres értéket mértek az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei. Szerintük a folyón és mellékfolyóin valamelyest erősödni fog az apadás üteme a következő napokban, de a hét végén ez lelassulhat, mert addigra a Tisza-torkolathoz ér a Dunán levonuló kisebb árhullám, és ez duzzasztólag hat. A Mura és a Rába vízgyűjtőjére hullott csapadék ugyancsak kisebb, az első fokú szintet elérő áradást indított el.
Az Országos Műszaki Irányító Törzs szóvivője szerint még mindig kilencezer négyzetkilométernyi területet veszélyeztet a víz. Reich Gyula közleményében kitért arra is, hogy rendkívüli készültségi fokozat van hétszáztíz kilométer védvonalon a Tisza Szolnok és a déli országhatár közötti szakaszán, a Zagyva és a Maros torkolati védelmi szakaszain, valamint a Hármas-Körös teljes hosszán.
Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője elmondta: a Tisza és mellékfolyói áradása miatt némiképp csökkent a kitelepítettek száma, így jelenleg csaknem ezerhatszáz ember él otthonától távol. A dunai árhullám miatt kétszáznyolcvanan, a belvíz miatt kétszázharmincnyolcan tartózkodnak ideiglenes szálláson – fűzte hozzá.
Aggodalmak a román Vöröskeresztnél. Tizenhatezer fölé emelkedett Romániában a dunai árhullám miatt kilakoltatottak száma, miután az elmúlt napokban újabb kétezer embert kellett kimenekíteni otthonából. Az olténiai Dolj megyében a legkritikusabb a helyzet, itt összesen 8787 evakuáltat tartanak nyilván, míg a szintén dél-romániai Calarasiban 6186 árvízkárosultat kellett átmeneti szálláshelyen elhelyezni. A tizenkét Duna menti megye 156 elárasztott településén így összesen 16 366-ra rúg a kilakoltatottak száma, 5766 háztáji gazdaság és 2249 lakóház víz alatt van, a teljesen tönkrement ingatlanok száma megközelíti a hétszázat. Tegnapra virradóra újabb kétezer embernek kellett elmenekülnie otthonról a Dolj megyei Carna, Sapata és Macesu de Jos faluban, miután a közeli Bistret községnél a folyam átszakította a védőgátat. Számukra a katonaság által felhúzott sátortáborokban, művelődési otthonokban biztosítottak átmeneti szállást. Eközben a román hatóságokat aggodalommal tölti el, hogy a teljesen elöntött Rast falu háromezer, szintén sátortáborban élő lakóját járványveszély fenyegeti. A helyszínre látogató Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter elrendelte, hogy a háziállatokat azonnal különítsék el az emberektől, a meleg ételt ezentúl az erre a célra felállított sátorban szolgálják fel; a cukorbeteg és a keringési zavarokra panaszkodó időseket, akik az árhullámban vényeiket is elvesztették, soron kívül ellátják gyógyszerekkel. A bukaresti hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy az utóbbi napok apadása ellenére a Duna a hét végétől ismét emelkedni fog. A Vöröskereszt romániai szervezete tegnap felhívást tett közzé, amelyben arra kéri a nemzetközi közvéleményt, hogy legkevesebb három hónapra küldjön humanitárius segélyt mintegy tizenháromezer árvízkárosultnak.
Káosz Franciaországban – nincs megállapodás a pártok között














Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!