Jelentős megszorító intézkedéseket kell hoznia a kormánynak, ha el akarja kerülni a nagyobb bajt, ez pedig a reálkeresetek stagnálásával, a fogyasztás növekedésének visszaesésével, a kereskedelem egyes területeinek lassulásával járhat majd – mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) által rendezett fórumon. A szakember lapunk kérdésére elmondta, hogy abban az esetben, ha – mint a GKI számol – a kormány megemeli az élelmiszerek általános forgalmi adóját a jelenlegi 15-ről 20 százalékra, ez év őszére már érezhető lesz a növekedés lassulása a kereskedelmi forgalomban, s azután, mintegy másfél évig lényegesen kisebb, legfeljebb egy-két százalékos lesz a növekedés. Ezzel kétségtelenül véget ér a hazai kereskedelmi szektor hatesztendős, a nemzeti össztermék bővülését meghaladó növekedése.
A szűk esztendők elsősorban a kisboltok tulajdonosait hozzák majd nehéz helyzetbe – vélekedett Vámos György. Az OKSZ főtitkára szerint a nemzetközi láncok pénzügyi helyzete összehasonlíthatatlanul jobb, ezek minden bizonnyal kibírják a megszorítások okozta lassulást. Ám a láncokra is nehéz idők jönnek majd, hiszen a belépő új vállalkozások helyet követelnek maguknak, miközben a piac öszszességében nem nő.
A rendezvényen megjelent kereskedőknek Vértes András ismertette a várható megszorítások menetrendjét. Eszerint a kormánynak ebben az évben 300-500 milliárd, a következő két évben pedig 1200-1200 milliárd forintot kell megtakarítania, ha teljesíteni kívánja az euróbevezetéshez szükséges feltételeket. Ennek érdekében a reformokat és megszorításokat egyszerre kell bevezetni. Ez utóbbiak közé tartozik az áfa középső kulcsának 15-ről 20 százalékosra való emelése, az ingatlanadó bevezetése, az egyéni járulékok mértékének emelése, a havi 5000 forintos járulékminimum bevezetése, a társasági nyereségadó és az eva 15-ről, illetve 16-ról 20 százalékra emelése. A fenti lépések minden bizonnyal visszavetik a foglalkoztatást.
Szükségesnek látja a GKI egyes hatósági árak emelését is, különösen a háztartási energia esetében, amely több lépcsőben akár a 40 százalékot is elérheti. A fentiek következtében az infláció akár négy százalék fölé is emelkedhet, míg a reálbérek növekedése – és ennek következtében a fogyasztás – jövőre megáll. Mindez 2007-re akár egy százalékkal, 3,5 százalékosra csökkentheti a GDP növekedését.
A rendezvényen előadást tartott Chikán Attila, a Corvinus Egyetem tanára is. Helyzetértékelésében leszögezte, hogy hazánk válaszút előtt áll. A politika felelőssége, hogy folytatódik-e lassú lecsúszásunk, vagy sikerül egy versenyképesebb állammal és gazdasággal megkapaszkodnunk. Különösen az uniós támogatások fogadásáról, a Nemzeti fejlesztési terv II-ről esik kevés szó a közbeszédben, pedig – Chikán szerint – jelenleg nincs valódi kormányzati koncepció, és félő, hogy a támogatások elvesznek a bürokrácia útvesztőiben.
origo.hu
Minden idők legjobb európai karácsonyi vására lett az Advent Bazilika
