Kötelező, mégsem kötik

Ha az állami nyilvántartásban szereplő, forgalomban lévő autók számát összevetjük a kötelező felelősségbiztosítások számával, a különbség közel 345 ezer. Vagyis az utakat koptató minden tizedik autónak nincs kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása (kgfb). Igaz, ha az ilyen járművek által okozott károk mértékét az összes kár mennyiségéhez viszonyítjuk, az arány csupán 2-3 százalék. Elméletileg persze ilyesmi nem létezhet. A biztosítók bevételük nem elhanyagolható részével járulnak ugyanis hozzá egy olyan számítógépes adatbázis üzemeltetéséhez, melyben a Belügyminisztérium (BM) Nyilvántartó Hivatalában szereplő adatok találkoznak a biztosítók adataival. A szisztéma fenntartására és fejlesztésére a társaságok díjbevételük fél százalékát utalják át a BM számlájára, ami idén eléri a hatszázmillió forintot. Az adatbázis alapján elméletileg tökéletesen tudható, hogy az egyes járműveknek van-e kötelező biztosítása, és ha igen, meddig érvényes az. Amenynyiben a tulajdonos nem fizeti be a kgfb díját, a szerződés 30 napon túli késedelem esetén megszűnik. Erről a biztosító értesíti a a területileg illetékes jegyzőt, aki az adatok újabb ellenőrzése után 8 napon belül a járművet kivonja a forgalomból. Természetesen egy közúti ellenőrzés során a rendőr is megteheti ugyanezt, ha lejárt biztosítással találkozik.
A biztosítás nélkül közlekedő autók magas aránya arra vezethető vissza, hogy a kocsi eladása esetén az új tulajdonos bizony sokszor „felejti el” átíratni a járművet, így igyekezvén átmenetileg megúszni a biztosítás költségét. Szakemberek megjegyezték: a kötelező biztosítás nélkül közlekedő autók arányát az adatbázis segítségével korábban 15-20 százalékról pár százalékra sikerült leszorítani, ám ez az arány az utóbbi években, új biztosítók megjelenésével ismét elérte a tíz százalékot. Tény, hogy a biztosítók másként kezelik a nem fizető autósokat. Vannak, akik az elmaradásról szóló értesítés után törlik a szerződést, ám bírósági úton nem lépnek fel. Vannak, akik még pert is indítanak a díjak behajtása érdekében. Ilyen próbapert az Allianz Hungária Biztosító ugyan még nem indított, de Sipos József kommunikációs igazgató leszögezte: ha az érvényes jogszabályokat minden érintett végrehajtaná nem adódnának a jelenlegihez hasonló gondok.
A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) tavaly kétmilliárdot fizetett ki a biztosítók közös alapjából olyan károk rendezésére, melyeket felelősségbiztosítással nem rendelkező, vagy ismeretlen tettes okozott. A társaságok a garanciaalapot piaci részesedésük arányában minden évben úgy töltik fel, hogy a bevétel fedezze a kiadásokat, vagyis egyetlen „áldozat” se maradhasson kártérítés nélkül. A Mabisz Gépjármű Kárrendezési Irodáját vezető Ragályi István elmondta: éves szinten hétezer bejelentés érkezik hozzájuk, ám jogos igény csak az esetek mintegy kétharmadában állapítható meg. Az iroda az összes kifizetés 40 százalékát, tavaly például 832 millió forintot tudott visszakövetelni a károkozóktól – tette hozzá.